Hogy mennyire nem „jó kis horthyfasiszta csökevény” a cserkészet, jól jelzi az a figyelem, amely most övezi a hazai cserkészmozgalmat. Némi elsős matek azért kell hozzá, de rögzítsük: a Horthy-rendszert – amely időszakban valóban virágzott a liliomosok szervezete a civil szféra megannyi szereplőjével együtt – évekkel későbbre illik datálni, mint a cserkészkedés épp most százesztendős sátorverését Magyarországon.
Sőt, már 1910-ben létrejöttek itthon az első csapatok, a szövetség pedig 1912. december 28-án alakult – a Kálvin téri református templomban. Őket a piaristák csapata követte. Az I. világháború valamelyest megakasztotta a szárba szökkenő ifjúsági szerveződés terjedését, de a fegyverek elhalkulása után azonnal kivirágzott, és a II. világháborút követő szovjet megszállásig töretlenül népszerű volt. Miért is? Értelmet és tartalmat adott a fiatalok szabadidőtöltésének, a kezdetektől fogva közösséget adott nekik, önkénteseken keresztül pedig jelentős ifjúságnevelés terepe is volt, egyfajta életmodellt állított a családok elé a természet szeretetén, okos felhasználásán, a találékonyságon, rendszereteten, kötelességtudaton és a hasznos hétköznapi ismeretek átadásán keresztül. A szocializmus hajnalán csak azért engedélyezték újra a frissében betiltott cserkészmozgalmat, hogy aztán besöpörjék az úttörőmozgalom alá. Így is sokan folytatták a tevékenységet földalatti csoportokban, így a rendszerváltozáskor nem kellett a nulláról elkezdeni.
A pártpolitikától mentes, társadalmi és vagyoni helyzetre, nemre és vallási felekezetre nézve teljesen nyitott Magyar Cserkészszövetség 8000 ma aktív cserkésze (a családokon keresztül természetesen jóval több magyart elér) mellett nyolc határon túli magyar szervezetben – még egyszer ekkora létszámmal – is folyik a munka, 1989 óta újra legálisan. Világszinten 200 országban van jelen a cserkészet, összesen 38 millió fiatal él a lehetőséggel, hogy aktív és elkötelezett felnőtté válhasson majd.
A Magyar Nemzeti Bank péntek délután a centenáriumra 100 forintos emlékérmét bocsátott ki, melyet az MNB látogatóközpontjában mutattak be.
– A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta bocsát ki emlékérmeket, neves eseményekről, alkalmakról megemlékezve – fogalmazott a kibocsátáskor Sándor György, az MNB ügyvezető igazgatója. A százas törvényes fizetőeszköz, mégsem találkozunk vele, mert sokkal többet ér, mint ami rá van írva, megtartja mindenki, akinek van. Mint Sándor György elmondta, a pénzecske tizenkétszög alakú, talán azért, mert 2012 van, és ebben az évben érte el 100. évét a szövetség.
Buday Barnabás, a cserkészszervezet elnöke jelezte, hogy a két ünnep közötti jubileumkor parlamenti ünnepséget rendeznek majd, ahol szembenéznek a magyar cserkészet teljes történetével, a két világháború közti hőskorral, a II. világháború utáni búvópatak-évtizedekkel, illetve az elmúlt 23 évvel. Solymosi Balázs cserkésztiszt arról beszélt, minek kellett az érmére rákerülnie, illetve felhívta a figyelmet arra, mennyire szerves része a magyarság életének ez a mozgalom. – A XII. kerület címerének része a cserkészliliom, ezt nem mi értük el, így adta az Isten – mondta, hozzátéve: a világon körülbelül 50 millióan tettek fogadalmat az elmúlt húsz esztendőben.
Az évforduló kapcsán a Magyar Cserkészszövetség az MNB közreműködésével nagyszabású kereskedelmi játékot szervezett Világgazdaság címmel, amit azonnal el is kezdtek a kibocsátás után.
