Boross Péter volt miniszterelnök, az Antall-kormány titokminisztere, majd belügyminisztere a lap kérdésére kifejtette: a titkosszolgálati vezetőknek tudniuk kell, hogy milyen jelentősége van a kapcsolattartás egyes formáinak, ezenfelül a főigazgatókra érvényes az a távolságtartási kötelezettség, amely kizárja a gyanakvást és a félreértést.
Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere, aki Boross Pétert követte a tisztségben, azt hangsúlyozta: az elhárítás főigazgatója nem teheti meg, hogy olyan, köztörvényes bűncselekmények elkövetése miatt elítélt személlyel találkozzon, aki (mint Portik az Energol-pert követően tette – a szerk.) megszökött az igazságszolgáltatás elől. – Nem tudok elképzelni olyan legális műveletet, amelyben a főigazgatónak személyesen kell eljárnia – jelentette ki a volt titokminiszter. Katona Béla, a Horn-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere – aki már 1995-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezett bűnözés hidat vert a nagypolitikához – kijelentette: a főigazgatóknak nem feladatuk, hogy kapcsolatot tartsanak büntetőeljárások potenciális gyanúsítottjaival. Mint mondta: ennek ellenére el tudja képzelni, hogy egy titkosszolgálati vezető konkrét céllal, például információszerzés okán találkozik az alvilághoz köthető személyekkel.
Demeter Ervin, az első Orbán-kormány polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős tárca nélküli minisztere szerint önmagában már az is helytelen, ha a főigazgató bármilyen formában kapcsolatot tart olyan személlyel, aki az elhárítás megítélése szempontjából aggályos lehet. – Ilyen csak akkor fordulhat elő, ha az illető olyan művelet részese, amelyet közvetlenül az elhárítás vezetője irányít és felügyel – jelentette ki a fideszes politikus.
Ficsor Ádám, a Bajnai-kormány első, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztere úgy fogalmazott: a mindenkori főigazgatónak is feladata, hogy részt vegyen az adott probléma elhárításában, és vannak olyan esetek, amikor a csak az általa ismert művelet részeként ő tart kapcsolatot az illetővel.
Ficsor utódját, Juhász Gábort, a Bajnai-kormány titokminiszterét nem érte el a Magyar Nemzet.
Ismert, az Energol Kft. egykori ügyvezetőjét, Portik Tamást azzal gyanúsítják, hogy felbujtó volt Boros Tamás 1998-as, Prisztás József 1996-os, illetve Seres Zoltán és a vele utazó olasz férfi 1999-es meggyilkolásában. Felvetődött annak a gyanúja is, hogy titkosszolgálati, rendőrségi kapcsolatai miatt úszhatta meg sokáig a számonkérést. A Belügyminisztérium a közelmúltban azt közölte: a tárca valamennyi szervezeti egységére kiterjedő komplex vizsgálat folyik Portik Tamás kapcsolatrendszerének feltárására.
További részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.
