A közvélemény-kutató október 2. és 4. között ezer, véletlenszerűen kiválasztott ember kérdőíves megkérdezését végezte el. A megkérdezettek a társadalomra nézve veszélyes szenvedélynek tarják a pénznyerőgép-függőséget, és nem éri el a 10 százalékot azok aránya, akik semmilyen mértékben nem ítélik károsnak. Ez az eredmény átlagban kifejezve ötös skálán 4,1-es értéket jelent. A legelterjedtebb szenvedélybetegségekkel összevetve látható, hogy a pénznyerő automatákhoz kapcsolódó függőség veszélyességének megítélése (4,1) szorosan követi a dohányzásét (4,3), a drogfüggőségét (4,4) és az alkoholizmusét (4,4).
A kutatásban részt vevők 21 százaléka mondta azt, hogy közvetlen környezetében ismer olyan embert, aki a havi keresetének egy részét pénznyerőgépekre költi, a legtöbben pedig munkanélküliek. A 25 év alattiakat 18 százalék, a 25-40 év közöttieket 25 százalék, a 40-60 év közöttieket 18 százalék emeli ki mint leginkább érintett korosztályt; a 60 év felettieket szinte senki nem említette.
A megkérdezettek abszolút többsége, 89 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a pénznyerő automaták betiltását, ezzel szemben mindössze 8 százalék ellenzi a lépést, a válaszmegtagadók aránya 3 százalék.
Kedden döntöttek a nyerőgépekről
A parlament keddi döntésével megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerőgépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben. A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a pénznyerő automata üzemeltetésére korábban kiadott engedélyek, illetve a játékterem-engedélyek hatályukat vesztik. A szerencsejáték-szervezők tizenöt napon belül kötelesek leadni őket az adóhatóságnak.
Az Országgyűlés döntő többsége szerint nem lesznek olyan tragikus következményei a nyerőgépek eltűnésének, mint azt a tilalom miatt eddigi nyereségüket féltő érintettek kommunikálják.
A korábbi intézkedések csak részben értek célt
A kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött a pénznyerő játékautomaták működtetésének szinte teljes tilalmáról. Lázár János államtitkár akkor azt mondta: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne dobálják játékgépekbe a pénzüket, másrészt „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.
Bizonyossá vált a nemzetbiztonsági kockázat a nyerőgépek esetében
Majd hétfő este az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén bizonyossá vált, hogy vannak nemzetbiztonsági kockázatai a nyerőgépiparnak. Gulyás Gergely, a bizottság fideszes alelnöke elmondta, az ülésen meghallgatták a nemzetbiztonsági szolgálatok tájékoztatóit. Szavai szerint ezek maximálisan alátámasztották a kormányzati előterjesztés indoklásaként megfogalmazott előzetes véleményeket.
A netes szerencsejátékkal pótolnák a bevételt
A keddi rendkívüli kormányülésen az is kiderült, a kieső költségvetési bevételeket – évente körülbelül 20-30 milliárd forintot – a netes szerencsejáték szabályozásából, a tervek között szereplő megadóztatásából pótolnák. A nem helyhez kötött szerencsejáték szabályozásának kidolgozásával Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, közigazgatási és igazságügyi minisztert bízta meg Orbán Viktor kormányfő.
