A magyar óceánátkelő rekorder tavasza ráment a végeláthatatlan interjúözönre, ezután viszont elcsendesedtek körülötte a hullámok. A bulvármédia nyáron párkapcsolati válságát boncolgatta, a kevésbé szaftosabb sztorira éhes olvasók viszont azt találgathatták, vajon épségben haza tudta-e hozni kenuját, a Vitézt. Az mno.hu erről is megkérdezte Rakonczay Gábort, akinek – mint kiderült – nincs takargatnivalója.
A kenus már áprilisi interjúnkban elárulta, fiatalon aktívan úszott, tájfutott és kerékpározott, később pedig jött a teljesítménytúra. Így nem túl meglepő, hogy a hatvannapos óceánátkelés során legyengült lábak nem pihentek sokáig: két hónappal ezelőtt belekezdett a keményebb edzésekbe. „Nagyon hiányzott a másfajta mozgás, a hajón ugyanis csak guggolásokat tudtam végezni. Ma már megy a napi 10-15 kilométeres reggeli futás is, szóval köszönöm a kérdést, teljesen rendbe jöttem fizikailag” – nyugtat meg bennünket Rakonczay. A 4 óra 21 perces idő valóban megnyugtató: ennyi idő alatt teljesítette az idei budapesti maratont. Ez volt a hatodik az életében, az időeredményen mindenképpen csiszolna a következő alkalommal.
Rakonczay Gábor 2007-ben feleségével, Rakonczay Viktóriával szelte át az Atlanti-óceánt kétpárevezős kenujával, a Tűzhangyával. Ketten több világrekordot is megdöntöttek óceánátkelésben. Trénerként sikerrel készített fel versenyzőket hasonló rekordkísérletre, egyedül azonban nem vágott neki a nagy kékségnek, egészen 2011 decemberéig. A Fa Nándor által tervezett kétszáz kilós Vitézzel 100 nap alatt kívánta megtenni a Portugáliától Közép-Amerikáig tartó 6400 kilométeres távot. December 20-án startolt el Lagoszból, de február közepén felborult kenujával, tönkrement a műholdas telefonja, és elvesztette a kapcsolatot a külvilággal. Mentőakció is indult a keresésére, de nem találták meg. Végül a tervezettnél jóval korábban, mindössze hatvannapos evezést követően partot ért Antigua szigetén március 26-án, ezzel megdöntötte az egykezes kenus óceánátkelés világrekordját.