A gyászszertartáson a református püspök teológiai munkásságát Békési Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Hittudományi Karának professzora, közéleti munkásságát pedig Bakay Kornél régész-történész méltatta.
Békési Sándor arról beszélt, hogy Hegedűs Loránt református teológiai életműve mellett „nem lehet elmenni”, ugyanakkor a püspök mindig a szószéki beszédet tartotta elsődlegesnek. Emlékeztetett arra, hogy a Kádár-korszakban doktorálási kérelmét elutasították, ezért 1979-ben a svájci Bázelben védte meg német nyelven a disszertációját. Méltatta Ady Endréről szóló négykötetes monográfiáját is, amelynek befejező kéziratait a püspök már betegágyából küldte nyomdába.
Kiemelte: Hegedűs Loránt érdeme, hogy a rendszerváltás után megnyithatta kapuit a Baár-Madas és a Lónyay gimnázium, illetve a KRE, utóbbi megalapításával „évszázadok távlatában gondolkodott”.
Bakay Kornél régész-történész, nyugalmazott egyetemi tanár „felülmúlhatatlan jelenségnek, prófétikus zseninek” nevezte a néhai püspököt.
Hegedűs Loránt koporsójával a magyar történelmi zászlók díszkíséretében vonultak a sírhoz, ezenkívül a tömegben többen magyar, árpádsávos, illetve 1956-os lyukas nemzeti lobogóval mentek, hogy leróják kegyeletüket.
A temetésen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, több jobbikos országgyűlési képviselő, mások mellett Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Balczó Zoltán, a párt alelnöke, valamint megjelentek egyenruhában a Szebb Jövőért Egyesület tagjai is.
Az elhunyt emlékére vasárnap délelőtt gyászistentiszteletet tartanak a budapesti Szabadság téri Hazatérés templomában.
Hegedűs Loránt 1930. november 11-én született Hajdúnánáson. Édesapja, dr. Hegedűs Géza jogász, édesanyja, Szabó Magdolna gyógypedagógus. 1956-ban a teológusokkal együtt ő is az október 23-ai felvonulás részese volt. A rádiónál először elesett forradalmi mártírok tiszteletére, az ifjak kérésére, ő húzta meg a Kálvin téri templom harangját, amit a környező templomok harangjai követtek. Az október 25-ei véres csütörtökön a munkásokkal és a diákokkal együtt vonult ő is fegyvertelenül a Parlament elé.
1991–1997 között a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöki tisztét töltötte be, 1991 és 2002 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt. 1996-tól 2004-ig volt a budapesti Kálvin téri Református Egyházközség lelkésze, 1995-ben megválasztották a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának ügyvezető elnökének. 1991-ben a Magyar Reformátusok Világszövetségének tiszteletbeli elnökévé választották, 1998-ban lett a Magyar Út Körök tiszteletbeli elnöke.
Hegedűs Lorántnak döntő szerepe van abban, hogy 1993 őszén a magyar reformátusság több évszázados álma válhatott végre valóra: megalakult az első magyar református egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem. Ennek alapítását az ő döntésre szólító szavára fogadta el az ellenkezések közt élő zsinat s közbenjárására a parlament.
A kommunista rezsim összeomlásának küszöbén Hegedűs Loránt nagy hatású tanulmánya („Míg tart a ma ”) a teológiai tisztánlátás igényével szólt a társadalomban és az egyházban szükségszerű megújulásról és folyamatosságról.
Oszlopos szerepe volt a református egyház megújulásának elindításában, az egyház demokratizálódásában, szervezeti átalakításában, pontosabban a presbiter-zsinati elvekhez való visszaalakításában-reformációjában. Irányítása alatt kezdődött meg az új törvénykönyv kidolgozása, a református egyház ősi iskoláinak visszaszerzése és beindítása, a külkapcsolatok és egyéb ökumenikus kapcsolatok átértékelése és új alapokra helyezése, a kommunista ideológiát magán hordozó KBK-ból való kilépés, a református egyház társadalmi-közéleti szerepének kiépítése az új politikai viszonyok közepette.
