„Vannak olyan jelenségek az iskolában, amelyeket pedagógiai eszközökkel már nem lehet kezelni” – mindezt Ábrahám Norbert, a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója nyilatkozta három éve a Fejér Megyei Hírlapnak. Ezt annak apropóján mondta el, hogy olyan „megoldhatatlan közbiztonsági helyzet” alakult ki az intézményben, ami után az igazgató elmondása szerint örült annak, hogy bevonták a rendőrséget a probléma kezelésébe. Történt ugyanis, hogy a felzárkóztató osztályban néhány tanuló rendkívül agresszívan viselkedett a tanárokkal, amelynek során a rendőrségnek hat diákot kellett előállítania.
Ilyen előzmények után sem fogadták kitörő örömmel a balliberális ellenzéki pártok a Belügyminisztériumnak azt a javaslatát, hogy az iskolakerülőket rendőrök kísérjék be a tanintézményekbe. „Rendészeti eszközökkel próbál a kormány társadalmi problémát megoldani” – ez volt a szocialista Harangozó Tamás érve, aki amiatt is aggódott, hogy mi történik majd az ellenszegülőkkel. Az LMP-s Dorosz Dávid úgy látta, hogy mindez nem feladata a rendőröknek. A javaslatnak része volt az is, hogy iskolaőrök ügyeljenek a rendre, akik testi kényszer alkalmazására is jogosultak lettek volna. Ez az elképzelés nem valósult meg. Szabó Máténak nem is tetszett az ötlet: az alapvető jogok biztosa az iskolai erőszak visszaszorítására az iskolapszichológusi hálózat fejlesztését javasolta.
Elégedettek a rendőrség munkájával
A Belügyminisztérium azonban felmérést készített arra vonatkozóan, hogy miként ítélik meg a rendőrség és az iskolák együttműködését és az egyenruhások munkáját az oktatási intézetek és az önkormányzatok. A kérdőívek segítségével készült felmérés eredményei azt mutatják, hogy az iskolák jónak találták a szervekkel való együttműködést, a szülők is elégedettek voltak a jelenléttel. Az iskola környezetében a megkérdezettek 42 százaléka jónak, 5 százaléka pedig kiválónak ítélte a közlekedés biztonságát, viszont 41 százalék szerint ez csak elfogadható, 2 százalék pedig rossznak minősítette. Hasonló számokat mutatnak azok az adatok, amelyek általánosságban kérdeznek rá az egyes települések közbiztonságára. A kitöltőknek 55 százaléka találta jónak, 30 százaléka elfogadhatónak, 9 százaléka kiválónak. A rossz és a nagyon rossz rubrikát behúzók összesen 6 százalékot tettek ki.
Mégis: ez a két terület az, ahol a megkérdezettek szerint további fejlesztésekre lenne szükség, különösen az iskolai bűnmegelőzési programokra fektetnének nagyobb hangsúlyt. Vagyis az előzetes baloldali kritika, és a rendőrállamról szóló fejtegetések vészmadárkodásnak tűnnek annak fényében, hogy a megkérdezettek 60 százaléka elégedett, 24 százaléka nagyon elégedett a lakóhelyén zajló, az iskolát érintő rendőri tevékenységgel, 11 százalék tartja közepesen elfogadhatónak, 4 százalék elfogadhatónak és egy százalék elégedetlen.
Az önkormányzatokról szóló kérdőívben kiderült, hogy a lakosság 73 százaléka jónak tartja a rendőrség tájékoztatását és tanácsait. A telefonos segélybejelentés irányába teljes a bizalom a a lakosság felől. Fontos megemlíteni, hogy a 2010-es kormányváltás óta több mint 3300 új státusz jött létre a rendvédelmi területen, a létszámnövekedés pedig a jövőben folytatódik.
