Tarlós István főpolgármester az átadáson arról beszélt: az épület nem a „látványberuházások” közé tartozik, de az ott élők egy romos, a múlt század eleji komfortnak megfelelő szükségmegoldásból egy felújított, valódi otthonba költözhetnek vissza. Mint mondta, az eredetileg 27 szűk, sötét lakásból 10 tágas, világos, barátságos lakóteret alakítottak ki, a 220 millió forintos beruházás 70 százalékát a fővárosi önkormányzat finanszírozta.
A főpolgármester kiemelte az összefogás szerepét a rehabilitációs programban, s utalt arra, hogy nemcsak lakóparkokra van szükség, hanem új szociális bérlakásokra is, amelyekből egy sem épült az előző húsz évben.
Kitért arra is, hogy a főváros új városfejlesztési koncepciójának tervezete a belső kerületekben lévő, rossz állapotú régi épületek értékőrző felújítása mellett a külső városrészek „utcahossznyi” panelépületeinek megújítását is tartalmazza. Tarlós István jelezte, hogy a Ferencvárosban új beruházások is megjelennek. Példaként említette a „rosszul előkészített, gyanús CET-beruházást, amelyet kínkeservesen rendez most az önkormányzat”.
Bácskai János (Fidesz–KDNP), a kerület polgármestere ismertette, hogy az elmúlt két évtizedben mintegy 200 milliárd forint fordult meg a városrész középső területén, amiből 25 milliárd állami és fővárosi, 45 milliárd kerületi, 130 milliárd forint pedig magántőke. Szólt arról, hogy a felújítások nemcsak építészeti látványosságok, „nemcsak a habarcs és malter produkciója”, hanem szociális programok és zöldfelületi bővítések is kísérik. A kerületvezető felidézte, hogy nemrég közel 3 milliárd forint európai uniós támogatást nyertek a városrehabilitáció folytatására.
Ismert, hogy több mint 2,8 milliárd forintot kapott a Ferencváros városrehabilitációs programjának folytatására az Új Széchenyi Terv keretében, a támogatási szerződést Bácskai János, a főváros IX. kerületének polgármestere és Bozzay Péter, a Pro Régió Ügynökség ügyvezetője írta alá.
