Az állam 1992-ben hozta létre a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt, amely ezzel egy időben egyrészt tulajdonba kapta a budapesti Vörösmarty téren található volt ORI-székházat (irodaház), másrészt használatba – később vagyonkezelésbe – megkapta a Pesti Vigadó épületét is. Az ezt követő csaknem egy évtizedben folyamatosan napirenden volt a frekventált helyen lévő, nagy értékű irodaház – amely időközben az alapítvány egyik cége, a „V” Irodaház Kft. tulajdona lett – értékesítésének terve. Ez végül 2002. október 15-én történt meg, amikor Zelnik József, az alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia jelenlegi alelnöke együttműködési megállapodást és előszerződést kötött az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft.-vel (ING) a „V” Irodaház Kft. üzletrészének 66 százalékára, vagyis az irodaház kétharmadára. Az ING az üzletrészért a 13 szintes, 19 ezer négyzetméter területű régi irodaház helyén általa felépítendő, új épületben 5200 négyzetméter nagyságú ingatlantulajdoni hányad, valamint készpénz ellenérték megfizetését vállalta összesen 4,57 milliárd forint értékben.
A nemrég befejeződött Kehi-vizsgálat több olyan részletet is feltárt, amely a fenti értékesítéshez kapcsolódik. Ezek egyike az a kártalanítási ügy, amelynek kedvezményezettje az irodaház legnagyobb bérlője, a Lipótvárosi Vendéglátó-ipari és Kereskedelmi Kft. volt. Amikor 2002-ben aláírták az ING-vel az együttműködési megállapodást, a Lipótvárosi Kft. bérleti szerződései már 2008-ig, illetve 2012-ig éltek.
(Ezeket 1999-ben annak ismeretében hosszabbították meg a bérlővel, hogy az alapítvány kuratóriuma előtt már ismert volt az irodaház értékesítésének terve.) Így a szerződés aláírása után hátralévő hat-, illetve tízéves időszakra kártalanítást kellett fizetni a bérlő részére. Az együttműködési megállapodásban az ING kötelezettséget vállalt arra, hogy ennek költségeit viselni fogja.
Ennek ellenére végül mégis a „V” Irodaház Kft. fizetett ötmillió dollár plusz áfát a Lipótvárosi Kft.-nek – ráadásul mindezt az ING-től kapott tagi kölcsönből fedezte. A tagi kölcsön visszafizetésére azonban nem volt saját forrása az alapítvány kft.-jének, így arra hitelt kellett felvennie, amely után később csaknem százmillió forint kamatot fizetett. A Kehi vizsgálata szerint az ING kötelezettségének szükségtelen átvállalása, illetve a tagi kölcsön visszafizetésére felvett hitel kamata összesen csaknem 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott.
Külön érdekessége a történetnek, hogy a Lipótvárosi Kft.-ben érdekeltséget szerzett az éjszakai életből ismert, több fővárosi mulatóban is érdekelt V. László, aki ellen a rendőrségi korrupciós botránnyal összefüggésben nyomozás folyik, és aki jelenleg előzetes letartóztatásban van. Üzletrészét egyébként tavaly szeptemberben lefoglalta a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Magyar Nemzet információi szerint további 136 millió forint vagyoni hátrány érhette az alapítványt akkor, amikor a beruházás 2008-as befejezésekor az ING a szerződésben szereplő 5200 négyzetméteres ingatlan helyett – a Kehi vizsgálata szerint – egy kisebb területű, és minőségileg nem megfelelő ingatlant adott át, és ezt a kuratórium elnöke elfogadta. Ráadásul Zelnik József ahelyett, hogy az alapítványt a hibás teljesítés miatt megillető 322 millió forint összegű bankgaranciát lehívta volna, megelégedett mindössze 70 millió forint kártérítéssel, aminek fejében az alapítvány minden további követeléséről lemondott.
A teljes cikket a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
