A nagyobbik kormánypárt országgyűlési frakciójának az MTI-hez elküldött szerdai közleményében az áll: „üres fecsegés” az ellenzéki egyeztetés, mivel a baloldali szervezetek programjaiban közös pont, hogy a bankadót és az extraprofitot termelő ágazatok különadóját csökkentenék, ennek árát a lakossággal fizettetnék meg, visszaállítanák a bankárkormányzást, és újra együtt dolgoznának a megszorításokon, amely egyszer már csaknem szociális katasztrófába taszította Magyarországot.
A Fidesz közleményében azt írta: a Gyurcsány–Bajnai-kormányok százezreket szegényítettek el: a családok rezsiterhét megduplázták, adósságokba hajszolták a lakosságot, kitermelték a gyermekszegénységet, aki tudott volna dolgozni, annak nem munkát, csak segélyt kínáltak, és tétlenül nézték, hogy egész országrészek uzsorakölcsönökön tengődnek. „A szociális ellátórendszert kivéreztették, az intézményeket hosszú távon fenntarthatatlanná tették, az ott dolgozókat semmilyen módon nem becsülték. Magyarország nem kér többet ebből. A kormányváltás óta valóban igazságos és arányos tehervállalás van az állam, a piac és az egyén között: a terhekből a bankok, a szolgáltatók is kiveszik a részüket, és mindenki, aki képes dolgozni, segély helyett munkát kap” – írta a kormánypárt.
Az MSZP kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t a tárgyalássorozat keddi ülésének eredményeiről. Mint írják, Magyarországon alapvető problémát jelent a finanszírozás ellehetetlenülése és a szociális szolgáltatások fejlesztésének hiánya. Az egyeztetés résztvevői szerint beláthatatlan következményei lesznek a szociális intézmények államosításának, a szociális problémák megoldására alaptörvénybe foglalt büntetőjogi eszközöket pedig elfogadhatatlannak tartják.
Az elmúlt években a támogatások jelentős része veszített a reálértékéből, ezért a gyes, a családi pótlék, az ápolási díj, a fogyatékossági támogatás mielőbbi, legalább az infláció mértékével egyező emelésére is szükség van – hangsúlyozták a résztvevők, akik szerint „megfelelő körültekintéssel” erősíteni kell a természetbeni ellátásokat, mivel úgy gondolják „nem lehet készpénz nélkül hagyni embereket”.
A Fidesz többször hangoztatta, hogy Bajnai Gordonék hatalomra kerülésük esetén egyhavi nyugdíjat vonnának el az emberektől. A kormánypárt szerint ezzel tömnék be azt a lukat, ami a bankadó kivezetésével keletkezne. Bajnai a gazdasági elképzeléseivel kapcsolatban csak minimális konkrétumokat közölt egy nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján, azt azonban elárulta: a bizalom helyreállítását és a gazdasági növekedés beindítását a bankrendszer terheinek normalizálásával érné el. Mivel a félig üzletember, félig politikus a bankokat érintő esetleges adókról nem nyilatkozott, az Együtt 2014 közleményben kényszerült védelmezni a 2009-ben hétszázalékos gazdasági visszaesést produkáló Bajnait.
A Fidesz úgy látja: a választói mozgalom a különadók és a bankadó megszüntetésével, valamint az adójóváírás újbóli bevezetésével mínusz 771 milliárd forintos költségvetési egyenleget érne el, s a büdzséből hiányzó pénz pedig még úgy is 600 milliárd forint körül alakulna, ha Bajnaiék az évi négymillió forint feletti jövedelműek esetében beiktatnának egy második, 25 százalék körüli adókulcsot. Bajnai sávosan, havi keresetre bontotta gazdasági előadásán a kivetendő adókat, ez alapján a bruttó 400 ezer forint felett kereső emberekre raknának súlyosabb terheket. Ezt – szinte természetes módon – újabb közlemény kiadásával tagadta az E14. Rogán Antal szerint ha a volt miniszterelnök visszaállítaná az adójóváírást, és annak költségét csak a havi 400 ezer forint felett keresőkön akarná beszedni, akkor Európa legmagasabb, 48 százalékos adókulcsát kellene bevezetnie.
