„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – Tamási Áron közismert mondatával jól körülírható annak a programsorozatnak a célkitűzése, amely ezekben a hetekben zajlik az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális-, Család- és Ifjúságügyért Felelős államtitkárságának támogatásával. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató és az ÁGOTA Alapítvány a kampánnyal azt a közvetítő feladatot vállalta fel, hogy csatornája legyen annak a szándéknak, hogy minél több gyerek családban nőhessen fel.
A konferenciasorozat révén országszerte megismertetik a befogadó és nevelőszülői hivatásvállalásokat, népszerűsítik az örökbefogadást és felhívják a figyelmet az élet szentségére. Bemutatják eddigi eredményeiket és felhívják a figyelmet a családba kerülés fontosságára és a gyermekek elfogadásának, befogadásának szépségére.
Magyarországon 21 500 gyermek él valamilyen módon gyermekvédelmi gondoskodásban, igaz, mára már közel 59 százalékban nevelő, illetve befogadó szülőknél, azonban a maradék 41 százalék még mindig intézeti ellátásban. Ezen az arányon szeretnének változtatni, hogy a jövőben minél több gyermek családi biztonságban nőhessen fel. Mint ahogy azt Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszerének főigazgatója az MNO-nak elmondta: egy attitűdváltást szeretnének elérni, melynek egyik része, hogy a gyermek- és lakásotthonok világára jellemző régi szolgáltatói típusú viselkedést felváltsa egy személyre szabottabb, odafigyelni képes attitűd. A másik oldal annak a ténynek a felismertetése, hogy a gyermekek számára a leghatékonyabb szocializációt, felnevelhetőséget a család, a családi nevelés biztosíthatja. „Azért küzdünk, hogy az intézeti típusú nevelés helyett minél több gyerek inkább nevelőszülőkhöz kerülhessen és a család modelljén keresztül érkezhessen a társadalomba” – fogalmazott Kothencz János.
A programsorozat a 18. állomáshelynél jár, Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen után a következő helyszín Eger lesz. Kérdésünkre Kothecz János kiemelte, egyáltalán nem igaz, hogy nincs az emberekben befogadó kedv, számtalanszor bizonyította már ez a nemzet, hogy milyen érzékenyen reagál a bajba esettségre, határon innen és túl is. A rendezvények által a családoknak szeretnének segíteni abban, hogy megtudják, mi módon lehet egy családból kiemelt, gyermekvédelmi gondozásba került gyereknek a családon belül biztosítani a törődést.
A programsorozat mellett a törvényi szabályozás is egy korszakváltást jelez a gyermekvédelemben. Mind az örökbefogadás, mind pedig a nevelőszülői ellátás területén komoly szemléletváltást hoznak a 2014. január elsejétől életbe lévő törvényi rendelkezések, melyek könnyebbséget jelentenek az örökbe fogadni szándékozók és a nevelőszülők számára egyaránt.
Az örökbefogadás kapcsán Kothencz János kiemelte: jelentős előrelépés, hogy a rendszer bürokratikusságát leegyszerűsítette az állam. Fontos változás az is, hogy a 14. életévét betöltött, örökbefogadott állampolgár megismerheti származását. Kothencz János szerint ez azért nagyon fontos, mert egy egészséges identitástudathoz szükséges, hogy az ember tisztában legyen a saját gyökereivel. Sokak számára ez ijesztő, hiszen felmerül a kérdés, hogy mit fog ez jelenteni a gyermek meglévő kötelékeiben, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ez nem hogy nem jelentett eddig problémát vagy gátat, hanem még inkább megerősítette az örökbefogadó szülő és a gyermek kapcsolatát – tette hozzá.
A szakember megjegyezte azt is: sokszor előfordul, hogy azért tolódik ki a várakozási idő, mert az örökbe fogadni kívánó fél visszautasítja az ajánlott gyermeket, mert nem mindenben felel meg az általa elvártaknak, hiszen egy család megmondhatja bizonyos szempontok mentén, hogy milyen gyermeket szeretne örökbe fogadni.
Az új szabályozás a nevelőszülők megbecsültségét is aláhúzza, hiszen beleszámít a szolgálati jogviszonyba, a munkában eltöltött szolgálati idő részévé emeltetik. A jövő évtől hatályos rendelkezés további újdonsága, hogy a rendszerbe újonnan bekerülő gyermekek 12 éves kor alatt csak befogadó szülőknél kerülhetnek elhelyezésre (kivéve egyes speciális eseteket). Ugyanakkor a 12 év feletti gyermekek családba helyezése kapcsán a szakember elmondta: a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ágota Gyermekvédelmi Szolgálata gyermekek sokaságát tudja nevelőszülőknél elhelyezni, szó sincs arról, hogy a 12 év feletti gyerekeknél nincs lehetőség a nevelőszülőségre, illetve az örökbefogadásra. Komoly félreértés, hogy az örökbefogadás kapcsán sokszor csak a csecsemőkre koncentrálnak, hiszen a nagyobbacska, tartós nevelésbe vett gyermekek, akik már esélytelenek arra, hogy a saját, vér szerinti családjukhoz visszajussanak, szintén örökbe fogadhatóak, és elhelyezhetők nevelőszülőknél is.
A törvényi rendelkezések mögött az az alapgondolat húzódik meg, hogy a leghatékonyabb családpótló közeg maga a család – húzta alá Kothencz János. Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény arra koncentrált, hogy egy valóban a család analógiájához legközelebb helyezhető gyermekvédelmi gondoskodást prezentáljon a gyermek számára. Ennek a gondolatnak a mentén hozták létre a 12 férőhelyes lakásotthonokat. A kormány lépésével azonban most paradigmaváltáshoz érkeztünk és eljutottunk odáig, hogy a legfontosabb szempont az: a gyerekek igazi családokban nőhessenek fel.
