Az esemény a magyarság határokon átívelő hagyományőrző fesztiválja. „Több, mint lovasverseny, a lovas hagyományok, illetve a magyar városok és falvak ünnepe, melyet évente megrendeznek” – olvasható a sajtóközleményben.
A közlemény szerint a Nemzeti Vágta fő célja a nemzeti hagyományok ápolása és a kapcsolatteremtés, hídépítés az egyes települések és lakosaik, valamint a magyar vidék és Budapest között, Magyarország újbóli felemelése a lovas nemzetek sorába. A háromnapos rendezvényen a lovak és a lovassportok kapják a főszerepet, valamint a különböző korok korabeli lovasságának bemutatása.
A többnapos rendezvény központi eleme a névadó Nemzeti Vágta, melyre évente mintegy száz település nevezi be lovát és lovasát. Az eseményre jelentkezhet minden magyarországi önkormányzat és határon túli közösség, de akár magánszemély is. Szándék szerint a Nemzeti Vágta országimázs-rendezvény, „Magyarország fellendítésének allegóriája” kíván lenni – áll a közleményben.
A Nemzeti Vágtát minden évben a magyar hadtörténelem egy-egy kiemelkedő személyisége emlékének szentelik. Idén báró Simonyi József (1771–1832) emlékére folyik a verseny. Ismertebb nevén Simonyi óbester legendás hírű huszártiszt volt, aki kortársaitól kapta „a legvitézebb huszár” kitüntető címet. Már tizenöt éves korában huszárnak állt, és 1813-ban részt vett a lipcsei „népek csatájában” Napóleon ellen – mondta Székely Tibor, a vágta főkapitánya az eseményt beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatón.
Szotyori-Nagy Kristóf versenyigazgató beszámolt arról, hogy a kulturális, hagyományőrző fesztivállal párhuzamosan rendezik meg a négyesfogathajtó-Európa-bajnokságot (szeptember 19. és 23. között) a Kincsem Parkban, így a nemzetközi figyelem is a magyar hagyományok ápolására irányulhat.
2012-ben Budapest-Ferencváros lovasa, Vass Jennifer nyerte Cordoba nevű lován a Nemzeti Vágta döntőjét. Vass Jennifernek nem ez volt az első vágtaszereplése, korábban végzett már döntőben negyedik helyen. A tavalyi vágta már első óráiban rengeteg látogatót vonzott a Hősök terére.
A jótékonysági sztárfutam döntőjének versenyzői idén nagyobb összeggel támogathatják az általuk képviselt alapítványt vagy csoportot: az első helyezett most is egymillió forinttal, a második-ötödik helyezettek azonban 100 ezer helyett 250 ezer forinttal.
A vágta két fő elve továbbra is a biztonság és az esélyegyenlőség, az utóbbit az elmúlt évben bevezetett szabálymódosítás, az angol telivérek kizárása is biztosítja.
Az elővágták május elsejével kezdődnek, ekkor rendezik meg a Sarkadi Elővágtát. Lesznek külhoni elővágták is: júliusban rendezik meg a Székely Vágtát Sepsiszentgyörgyön és a Vajdasági Vágtát Andrásnépén. Az elővágták első két helyezettje automatikusan bekerül a budapesti tizenkét, egyenként hatfős elődöntő egyikébe. Ezek első két helyezettje versenyez az öt előfutamban, amelyek győztesei a szeptember 22-ei döntőn mérkőznek meg az ötmillió forintos fődíjért és a vándordíjért, az 1840-es évekből származó huszárszablyáért.
A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is lesz kishuszárvágta, kocsitoló verseny, fogatvágta, díjugrató verseny, történelmi lovas gála, akadályvágta és természetesen jótékonysági sztárfutam is.
