Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A háború következményei egyre kézzelfoghatóbbak: elveszett életek, széthulló családok és megrendült közösségek jelzik, milyen súlyos ára van egy elhúzódó fegyveres konfliktusnak. Ezzel párhuzamosan azonban Európában erősödik az a szemlélet, amely a biztonságot elsősorban a katonai erő növelésében látja, írja a TEOL.
A fegyverkezés üteme látványosan felgyorsult, és egyre több országban kerül előtérbe a sorkatonaság kérdése.
Ami korábban inkább elméleti lehetőség volt, mára konkrét politikai döntések formáját ölti. Horvátország már lépett ebbe az irányba, és több állam is hasonló intézkedéseket mérlegel, amelyek hosszabb távon alapjaiban változtathatják meg Európa társadalmi és biztonsági rendszerét. Kiemelten látványos változások zajlanak Németországban. Az új szabályozás értelmében a 17 és 45 év közötti férfiaknak be kell jelenteniük, ha három hónapnál hosszabb időre külföldre utaznak, és ehhez engedélyt kell kérniük a hadseregtől. Bár a hatóságok szerint ez egy egyszerű adminisztratív lépés, sokakban felmerül a kérdés: vajon nem a személyes szabadságjogok fokozatos szűkülésének első jele-e?
A német fiatalok jelentős része kritikus az intézkedésekkel szemben. A törvény elfogadása után több városban is tüntetések indultak, ahol ezrek adtak hangot aggodalmaiknak a sorkatonaság esetleges visszatérése miatt. Sokan attól tartanak, hogy az önkéntesség hangsúlyozása ellenére a jövőben akár kötelező szolgálatot is bevezethetnek.
A szabályozás részeként a 2008 után születettek kérdőívet kapnak, amelyben nyilatkozniuk kell arról, vállalnának-e önkéntes katonai szolgálatot. A döntéshozók szerint a cél továbbra is az önkéntes alapú haderő megerősítése, ugyanakkor nem zárják ki a kötelező sorkatonaság visszaállítását sem.
Sok fiatal úgy érzi, mindez hosszabb távon korlátozhatja az egyéni lehetőségeket és a szabadságot. Egyes vélemények szerint már most kirajzolódik egy új korszak, amelyben az állam szerepe erőteljesebbé válik az állampolgárok életében.
„Szerintem ez igenis korlátozza a szabadságomat, ha be kell jelentenem (…) Most lettem 19 éves… ha külföldre szeretnék menni, ez akár tönkretehet egy álmomat” – fogalmazott egy német fiatal.
A sorkatonaság kérdése Magyarországon is megjelent. A Tisza politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz több alkalommal beszélt a sorkatonaság visszaállításának lehetőségéről, kiemelve: a kötelező szolgálatot jogilag nem megszüntették, hanem csak felfüggesztették.
Mindeközben az ukrajnai háború brutális valósága egyre közelebbinek érződik. Magyarországtól néhány órányira civilek nap mint nap a konfliktus következményeivel szembesülnek.
A veszteségek súlya szinte felfoghatatlan: családok ezrei gyászolják szeretteiket, és sokan már biztosan tudják, hogy vannak, akik soha nem térnek haza.
A háború árnyéka így nemcsak a frontokon, hanem a mindennapokban is egyre hosszabbra nyúlik.
Borítókép: Egy elesett ukrán katona özvegyének megható üzenete a lvivi Licsakivi Katonai Temetőben (Fotó: AFP/Yuriy Dyachyshyn)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Petőfi üzen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!