Iskolai erőszak, roma bokszhálózat és „hagymázas” szoci beszéd a Házban

A kormány keleti nyitás politikájáról, az egyházügyi törvény módosításáról és a roma integrációról szóltak a napirend előtti felszólalások a Házban.

Szijjártó Péter fideszes képviselő, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a kormány keleti nyitás stratégiájának végrehajtásáról tájékoztatta a parlamentet. Elmondta, a huszadik együttműködési megállapodást a Huawei céggel írták alá, emellett zajlanak Kínával az egyeztetések egy Budapestet délről elkerülő vasúti gyűrű építéséről. Megbeszélések folynak a szerb kormánnyal is a két főváros közötti vasúti felújításról, emellett a kormány tárgyal Montenegróval is a vasútvonal meghosszabbításáról.

Gaal Gergely (KDNP) szerint a legerősebb vallásüldözés a kommunista önkényuralom alatt zajlott Magyarországon, ma azonban vallásszabadság van az országban. A vallási közösségek jogállásáról szóló törvénymódosító javaslattal kapcsolatban a szocialisták aggódását ezért nem fogadja el – mondta –, majd sorolta „az utódpárti lelkület megnyilvánulásait”, amelyek szerinte az egyházak ellen szóltak.

Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára ténynek nevezte, hogy vallásszabadság van az országban. Az egyházi törvény módosításával kapcsolatban közölte, a kormány a vallásszabadság új formáinak megtalálásában elkötelezett. Az egyházak szerepe nem kizárólag a közösségi munkavállalásban nyilvánul meg, önálló, autonóm közösségépítő szerepük van – hangsúlyozta.

Harangozó Gábor (MSZP) kifogásait sorolva beszélt a földügyletekről, a trafikügyről, a közmédia átalakításáról. Úgy fogalmazott: az átalakítások úgy zajlottak, hogy a vezetők rokonai nem szűkölködnek, a fideszes politikusok barátai, hozzátartozói jutnak előnyökhöz, akik pedig ezt szóvá teszik, azt külföldről finanszírozott hazaárulónak bélyegzik.

Németh Zsolt, a külügyi tárca államtitkára úgy reagált, hogy semmilyen konkrét problémára, de még egy országra sem lehetett ráismerni a képviselő „hagymázas” felszólalásából. Közölte: húsz évvel ezelőtt Magyarország is el tudott indulni az integráció pályáján, amelyhez gyors átalakítások kellettek. Hozzátette: számos kérdést az elmúlt húsz évben nem lehetett végrehajtani, a rendszerváltás kiteljesítése így a második Orbán-kormányra maradt.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő azt mondta, az iskolák egyre nagyobb részében napi szintű a személy vagy vagyon elleni erőszak, érdemi megoldást azonban egyik intézményben sem találtak. Megdöbbenésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy döntően roma fiataloknak országos bokszoktató hálózatot hoznának létre. Úgy fogalmazott: a kormány ott akar bokszakadémiát létesíteni, ahol a tanárok állítása szerint „nem oktatni, hanem idomítani járnak”. Szerinte az itt szerzett tudásukat a roma fiatalok az utcán fogják kamatoztatni.

„Nem kívánjuk természetesen, hogy itt sakknagymestereket képezzenek, vagy bármi más lehetetlen célokat fogalmazzanak meg a cigányság érintett része számára” – mondta, majd megjegyezte: nem kollektíve beszél, „de pontosan tudjuk, hogy a cigányság egy jelentős rétegére az átlagosnál jóval nagyobb mértékben jellemző az agresszió”. Nem lehetne olyan sportakadémiát indítani, ami nem küzdősport? – tette fel a kérdést. „Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám, indítsunk pillangókés-tanfolyamokat” – folytatta, megkérdőjelezve, hogy az integrációt a bokszakadémiák elősegítenék. Kérte, a kormányzat gondolja át a kezdeményezést.

Hölvényi György válaszában visszautasította azt a „súlyos általánosítást”, amelyet a felszólalás sugallt. Nem egyszerűen azért, mert ez így illik, hanem azért, mert ez nem vezet eredményre; itt Magyarország polgárairól beszélünk – hangsúlyozta.

Az agresszió és a küzdősportok összefüggéséről szólva úgy értékelte, nem lehet a roma önkormányzatokkal együttműködve indított mintaprogramot úgy értékelni, hogy növekedne az agresszió. Hangsúlyozta, olyan szakmai keret áll rendelkezésre, amely az agresszió levezetését szolgálhatja, és amelyben elvárás az iskolában való tanulás, a szakmaszerzés is. Általános megoldás nem létezik, a programot pedig nyugodtan lehet vállalni – jelentette ki.

Az önkormányzatok által krízishelyzetben adható három támogatást vonja össze az egyszerűbb igénylés és a gyors segítségnyújtás érdekében az erről szóló javaslat – mondta ismertetőjében az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Soltész Miklós a parlament keddi ülésén az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitájában kifejtette: az átmeneti segélyt, a temetési segélyt, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást egységesíti a javaslat, amely rögzíti azt a jövedelemhatárt is, amely a jogosultsághoz kötődik.

Ezt egy főre az önkormányzatok nem határozhatják meg a mindenkori nyugdíjminimum 130 százalékánál, azaz jelenleg 30 ezer 50 forintnál alacsonyabb összegben – tette hozzá. Közölte azt is: a juttatás természetben is nyújtható, de akár tanszerre vagy tandíjra is fordítható.

Az Országgyűlés kedden megkezdte az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitáját. A Fidesz szerint a változtatások hatására átláthatóbbá válik az ellátórendszer. Az MSZP-s felszólaló szándékát tekintve támogathatónak nevezte a javaslatot, de jelezte: ahhoz módosító indítványokat nyújtanak be. A Jobbik a szociális kártya országos bevezetését sürgette.

Egy adott anyakönyvi esemény adatai egyetlen gombnyomással elérhetőek lesznek, bárhol is történt az az országban a rendszer jövő július 1-től megvalósuló elektronikussá tételével – emelte ki Rétvári Bence a parlamentben. A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára az elektronikus anyakönyv kialakításáról szóló törvényjavaslat expozéjában rámutatott: elérkezett az idő, hogy modern, az ügyfelek érdekeit a lehető legteljesebb mértékben figyelembe vevő, a szolgáltató közigazgatás követelményeit érvényre juttató és a felesleges adminisztratív terheket lebontó nyilvántartást hozzanak létre, amely egyszerre épít a múlt hagyományaira és a jövő igényeire.

Az a cél, hogya szakmai értékek megőrzése mellett olyan nyilvántartást alkossanak, amely közhitelességét, megbízhatóságát tekintve megfelel elődjének, a technikai fejlődés eredményeképpen azonban gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb ügyintézést tesz lehetővé mind a polgárok, mind a nyilvántartást vezető hatóságok számára - fejtette ki Rétvári Bence.