A timföldgyár dolgozóit a 2010. október 4-én bekövetkezett gátszakadás napjának eseményeiről kérdezte a bíróság, többen a délelőtti időszakot átlagos munkanapnak jellemezték. A tanúk közül hárman az ötödrendű vádlottnak, D. Józsefnek, a hidrátgyártás divízió igazgatójának a beosztottai, egyikük felettese a tizenegyedrendű vádlott Cs. László, a hidrátfeldolgozó divízió igazgatója. Csütörtökön meghallgatták a Mal szakszervezeti vezetőjét és a Bakonyi Erőmű egy dolgozóját is. A tanúk csaknem valamennyien beszámoltak arról, hogy a médiából megdöbbenve értesültek a katasztrófáról, az okozott pusztítás mértékét nem tudták megítélni. Többen megemlítették, hogy feletteseik folyamatosan részt vettek a tragédiát követő mentési munkálatokban.
Az ajkai erőmű munkatársa arról beszélt, hogy aznap sok helyen be kellett avatkozni váratlanul a technológiai folyamatba annak érdekében, hogy a 400 Celsius-fokos és 70 bar nyomással érkező gőz ne okozzon súlyos következménnyel járó rombolást. A tanú a gőz korlátozásának okát nem ismerte, ezért a tizenkettedrendű vádlottat hívta telefonon – a híváslista szerint 13 óra 8 perckor –, vele baráti viszonyt ápol. Közölte, hogy a vádlott a gőzkorlátozás tényét sem tudta, nemhogy az okát.
A Mal szakszervezeti vezetője – aki az iszapömlés után a megyei védelmi bizottsági üléseken a céget képviselte – fenntartotta a nyomozás során tett vallomását. Elmondta: fél egy körül, útközben egy értekezletre, értesült arról, hogy teljes gyárleállást kell végrehajtani, mert baj történt a vörösiszaptéren. Megerősítette, hogy a kilencedrendű és a tizenkettedrendű vádlottal fél kettő körül kimentek a helyszínre, mert a baj okát nem tudták.
Azt mondta, negyvenévnyi tapasztalata alapján teljesen valószínűtlen volt a gátszakadásról szóló információ, a helyszínen megdöbbent. A tanácsvezető kérdésére elmondta, hogy hatóságoknak nem telefonált, és a vele lévő vádlottak sem értesítettek senkit. Azt mondta, azért nem, mert a helyszínen már teljes készültség volt, illetve nem tudott volna válaszolni a kérdésekre, hogy mi történt. Hangsúlyozta, hogy a vádlottak mindent megtettek a cég jó működéséért, és a vádban szereplő szándékosságot kizártnak nevezte. A tárgyalás végén Fejes Péter ügyész újabb hatósági tanúk meghallgatását indítványozta a bizonyítási eljárásban.
A Mal Zrt. Ajka melletti 10-es tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen, a büntetőtárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött.
