Örülhet az ország, csak Bajnainak van miért aggódnia

Hazánk kiválóan vizsgázott az árvízi védekezésnél, ősszel jön az ötödik alkotmánymódosítás. A baloldal összefogása közben egyre zűrzavarosabb. Az MNO heti összefoglalója.

Magyarország győzelemre áll az árvíz elleni küzdelemben – mondta Orbán Viktor még csütörtökön a honvédség ócsai kiképző bázisán. A miniszterelnök szombaton már úgy fogalmazott: túl vagyunk a nehezén, a helyreállítás a következő feladat. Orbán mindenesetre közölte, hogy a nagy víz ugyan kiment az országból, de még van néhány kritikus pont. Ilyen Dunaszekcső, ahol még péntekről szombatra virradó éjszaka is 100 ember dolgozott a védművek megerősítésén, de ahogy a miniszterelnök elmondta, a védekezés sikeres volt és mindenki biztonságban van. A kormányfő a héten kinevezte Bakondi Györgyöt, a katasztrófavédelem főigazgatóját árvízi helyreállítási megbízottnak.

Az árvíz alatt 36 780 civil önkéntes regisztrált, de ennél ténylegesen jóval többen segédkeztek a védekezésben. Több mint 10 millió homokzsákot használtak fel. A Duna áradása 206 ezer főt veszélyeztetett, ebből mindössze 1570 főt kellett kitelepíteni. Ez az arány is jól mutatja az árvízi védekezés levezénylésének sikerességét – húzta alá a kormányfő, aki köszönetet mondott a civil önkénteseknek, a hivatásosoknak, a búvároknak, valamint a vízügyi szakembereknek és a sajtónak a tájékoztatásért.

Az árvízi védekezés során sokszor heroikus küzdelmet kellett folytatnia a honvédségnek, de katonáink bebizonyították, hogy minden helyzetben lehet rájuk számítani – értékelt a pénteki Magyar Nemzetben az árvíz kapcsán Hende Csaba. A honvédelmi minisztert nemrég még a svéd nagykövet is megkereste, hogy arról érdeklődjön: miként sikerült megvédeni a Duna mentén lévő fő árvízvédelmi vonalainkat egyetlen áldozat, baleset nélkül.

A héten újra középpontba került az alkotmány, illetve az azzal kapcsolatos uniós kifogások. A kormányszóvivő még szerdán közölte, döntött a kormány arról, hogy az Európai Bizottság jelzései alapján javaslatot tesz az alkotmány módosítására, amelynek nyomán kikerülhet az alaptörvényből a bírósági döntések miatti adókivetésnek, valamint a bíróságok közötti ügyáthelyezésnek a lehetősége, emellett a bírói kezdeményezésre történő soron kívüli alkotmánybírósági törvény-felülvizsgálat határideje harmincról kilencven napra változhat.

Az Európai Bizottság még egy pontban kérte az alaptörvény módosítását, mégpedig a kampányszabályozással kapcsolatban, a kormányoldal azonban úgy döntött: nem veszik ki a politikai hirdetéseket érintő korlátozások alól az európai parlamenti választási kampányokat.

Orbán Viktor a fejleményeket pénteki rádióinterjújában úgy értékelte: nem lenne szükséges az Európai Bizottság által kért ötödik alkotmánymódosítás. A kormányfő szerint az alkotmány érintett passzusai – így például a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetősége – teljesen összhangban vannak az európai értékekkel és más európai országok gyakorlatával. Orbán úgy látja: az Európai Unió – amely összesen négy ponton vár módosítást –  visszaél hatalmával, olyasmiket kér és vár el hazánktól, amiket nem lehetne kérnie, illetve másoktól nem vár el.

A módosítás pénteken került a parlament elé, és ősszel szavazhat róla a Ház. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő ennek kapcsán úgy fogalmazott: „A létező viták ellenére a kormány továbbra is kompromisszumra törekszik az Európai Bizottsággal. A módosítást nem kezeljük politikai presztízskérdésként, ha az unió jogrendjén kívül a módosítás a magyar nemzeti érdekkel is összhangban áll.”

Martonyi János külügyminisztert pénteken hallgatta meg a Velencei Bizottság a magyar alaptörvény negyedik módosítása kapcsán. A kormány írásban már jelezte, hogy súlyos hiányosságai vannak a testület egy rövid időre már nyilvánosságra került jelentéstervezetének, amely 155 pontban gyűjti össze kritikai észrevételeit. Pénteken a kormány kapott egy módosított szöveget, amely alapján a külügyminiszter felszólalt a bizottság ülésén, és további öt-hat pontban változtattak még a szövegen. Martonyi kijelentette: ezzel a véleménnyel lehet és kell is vitatkozni a továbbiakban, és a kormány ezt meg is teszi a következő napokban-hetekben.

A Velencei Bizottság pénteken este juttatta el értékelését az alaptörvény negyedik módosításáról és többek között üdvözölte a kormány azon szándékát, hogy az Országgyűlés szüntesse meg a magyar jogrendben az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogkörét, viszont megjegyzi, hogy az alaptörvény negyedik módosítása alkotmányos szintre emelte az OBH-elnök „elsöprő pozícióját”.

Jövő pénteken érkezhet fordulópontjához a hónapok óta hangoztatott és számos kérdést felvető ellenzéki összefogás. Bajnai Gordon ugyanis bejelentette: ekkor kezd tárgyalásokat egymással az MSZP és az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség. Bajnaiék egyébként elküldték a szocialistáknak azokat a téziseket, amelyek szerintük a korszakváltó összefogás megteremtéséhez szükségesek. Ennek kapcsán az LMP-ből kapitulált Jávor Benedek, a PM társelnöke is pufogtatott néhány hangzatos szólamot: szavai szerint a dokumentumban korszakváltást sürgetnek „a politikai erkölcsben”, a gazdaság- és a társadalompolitikában.

Eközben a Népszabadság esélylatolgatásba kezdett: a lap szerint ha nem Bajnai Gordon lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt, akkor az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért szinte biztosan külön listán indul majd, ennek nyílt felvetését viszont az MSZP-ben nyílt ultimátumnak tartanák. A lap információi szerint ha a szocialisták ragaszkodnak Mesterházy Attila kormányfő-jelöltségéhez, akkor Bajnaiék ehhez a B tervhez nyúlnak majd. Ez pedig egymást gyengítő kampányt eredményezne. Időközben a Medián publikálta legfrissebb kutatását, amely szerint a szocialista pártelnök népszerűbb az E14–PM vezetőjénél. A Medián és a Szonda Ipsos után a Századvég mérései is arra mutatnak, hogy Mesterházy Attila esélyesebb Bajnai Gordonnál arra, hogy a baloldal vezére legyen, sőt a miniszterelnök-jelöltségre is.

Mindez kiegészült azzal, hogy a baloldali fronton folytatódott a heves szájkarate a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt 2014–PM között. Juhász Péter Milla-vezér ugyanis a Hír Televíziónak azt nyilatkozta, hogy szerinte Gyurcsány Ferenc ugyanúgy egy elnyomó rendszert szimbolizál, mint Orbán Viktor. Ezt Vadai Ágnes nyílt levélben kérte ki magának, amire Bajnaiék közleményben reagáltak, a DK-nak azonban ez kevés volt, mint fogalmaztak: többet vártak egy mások által megírt közleménynél.

Mint azt a Magyar Nemzet pénteki száma megírta: Bajnaiék pártja hivatalosan nem is létezik, mivel nem megfelelő nevet választottak pártjuknak, a Fővárosi Törvényszék pedig nem vette még nyilvántartásba az Együtt 2014 Választói Szövetség Pártot, illetve ezért is hívta fel őket hiánypótlásra. Az „Együtt 2014” elemet tartalmazó névvel korábban már több szervezet is nyújtott be nyilvántartási kérelmet a bírósághoz. Pénteken azonban Bajnaiék tudatták, hogy átkeresztelték magukat, és mint közölték, Együtt – a Korszakváltók Pártja elnevezésre módosították nevüket.

Bajnainak azonban nem csak a névváltoztatáson kellett törnie a fejét. Túl azon, hogy a Hajdú-Bét-ügy károsultjai nevében Ónodiné Demeter Éva gazdálkodó bocsánatkérésre szólította fel, Selmeczi Gabriella csütörtökön a Magyar Nemzet által közzétett írásokra hivatkozva kijelentette: dokumentumok bizonyítják, hogy Bajnai „nyakig benne volt a Hajdú-Bét-ügyben” és állításával ellentétben tudomása volt a cég rossz gazdasági helyzetéről annak csődje előtt is. Bajnai később a Hír TV kamerái előtt magyarázkodott a „nem offshore” cégről. A Hajdú-Bétben kisebbségi tulajdonnal rendelkező Wallisról, melynek vezetője volt, úgy fogalmazott:  „Ez nem egy olyan cég, mint amik mögé el szoktak bújni a tulajdonosok , ebben nincsen semmi titok, ez ilyen értelemben nem tekinthető offshore cégnek sem.”