Selmeczi Gabriella be is mutatott két dokumentumot. Az egyik szerint – ahogyan azt a Magyar Nemzet írta csütörtökön – Bajnai Gordon – aki egyébként a Hajdú-Bét többségi tulajdonosa, a Wallis Rt. vezérigazgatója is volt – egy kisebbségi részesedéssel bíró ciprusi offshore cég kézbesítési megbízottja volt Budapesten 2002 áprilisa óta. A dokumentum szerint az adóparadicsomba bejegyzett társaság nevében Veres Tibor bízta meg 2002. április 5-én Bajnait a Hajdú-Bét Baromfitermelő és Értékesítő Rt. vonatkozásában a kézbesítési feladatok ellátásával. A meghatalmazást pedig Bajnai Gordon két tanú jelenlétében aláírta.
A másik dokumentum szerint egy ügyvédi iroda már 2003 októberében arról tájékoztatta a tulajdonosokat, hogy kezdeményezték a Hajdú-Bét felszámolását és arra kéri a tulajdonosokat, hogy éppen ezért semmilyen jogügyletbe ne fogjanak bele. A Fidesz szóvivője szerint „tragikomikus”, hogy Bajnai Gordon állítása szerint a többségi tulajdonos vezérigazgatójaként és egy kisebbségi tulajdonos megbízottjaként nem volt tudomása a Hajdú-Bét csődközeli helyzetéről, illetve nem volt befolyása a cég sorsára. „Bajnai Gordon tagadhat, fenyegetőzhet, de egyre több bizonyíték van arra, hogy legalább erkölcsileg felelős 500 magyar gazda tönkretételében” – fogalmazott Selmeczi Gabriella.
A Fidesz éppen ezért azt szeretné tudni Bajnai Gordontól, hogy továbbra is tagadja-e, hogy egy ciprusi cég kézbesítési megbízottja volt, hogy a Hajdú-Bét-ügyében hozzá bármilyen információk, dokumentumok eljutottak, illetve hogy erkölcsi felelőssége van a gazdák csődjében.
Mint ismeretes, a Hajdú-Bét annak idején termeltetési szerződést kötött a libatenyésztőkkel, majd a feldolgozásra kész libákat átvette, ám egy idő után nem fizetett értük. A vádak szerint a társaság az után is átvette a gazdáktól a szárnyasokat, hogy már tudta: felszámolása elkerülhetetlen, azok kifizetésére nem lesz pénzügyi fedezete.
Emellett az is felmerült korábban, hogy a tulajdonos cégek a felszámolás előtt még jelentős összegeket ki is szivattyúztak a Hajdú-Bétből, ezzel is ellehetetlenítve a gazdálkodói követelések későbbi, felszámoló általi kifizetését. Károsultak példaként említik, hogy 2003 decemberében a Raiffeisen Bank a Hajdú-Bét ingatlanjaira kikötött vételi jogát átruházta a Békésfact Kft.-re, amely a hatmilliárd forint értékű vagyonhoz 2,4 milliárd forintért jutott hozzá.
A fenti dátumnak azért van különös jelentősége, mert – mint ahogy azt fentebb írtuk – már 2003 októberében egyértelmű volt, hogy a bíróság rövidesen elrendeli a társaság felszámolását. A Szupi-Táp Kft. ugyanis ekkor kezdeményezett felszámolási eljárást a társasággal szemben.
A Magyar Nemzet írása kapcsán a Haza és Haladás Egyesület csütörtökön közleményben tagadta, hogy Bajnai Gordon személyesen hozzájárult a Hajdú-Bét csődjéhez. „Bajnai Gordon a Wallis vezetőjeként közvetlenül nem vett részt a Hajdú-Bét irányításában, üzletpolitikájának alakításában: soha nem volt a Hajdú-Bét vezetője vagy igazgatósági tagja, a cég csődjéért nem felelős, sőt a gazdák kárenyhítéséért személyesen járt el” – közölték.
