Az eljárások elhúzódását gátolná a törvényjavaslat

Törvényjavaslatot terjeszt csütörtökön a parlament elé az igazságügyi tárca a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében.

A kormány – miután az Európai Bizottság észrevételeire válaszul megszünteti a bíróságok közötti ügyáthelyezést – új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére – mondta Répássy Róbert. A költségvetési többlettámogatásról szólva kifejtette: 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 új bírósági ügyintéző állhat munkába – várhatóan a jelentős leterheltséggel küzdő Fővárosi Ítélőtáblán –, az ügyészségen pedig 20 ügyésszel és 50 ügyészségi alkalmazottal több dolgozik majd. Emellett a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet is többlettámogatásban részesül: a szervezet idén 35, jövőre pedig 283 millió forint pluszpénzt kap.

A várhatóan szeptember 1-jétől hatályos, a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozását szolgáló törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban az államtitkár elmondta: az előterjesztés elsősorban a törvényszékek leterheltségét csökkenti azzal, hogy az ügyteher egy részét átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra, így a kisebb súlyú büntetőügyek alacsonyabb bírósági szinten fognak kezdődni. A Fővárosi Ítélőtábla leterheltségét a tervek szerint úgy csökkentik, hogy egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára – ismertette Répássy. Hozzátette, hogy a soron kívüli eljárások között ügyintézési sorrendet állítanak majd fel.

Csökkenhet a kiemelt ügyek száma is. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint a hivatali bűncselekmények közül a jövőben csak a hivatali visszaélés bűntette tartozna törvényszéki hatáskörbe, ezzel is csökkentve a kiemelt jelentőségű ügyek számát. A vagyon elleni bűncselekmények esetében – kivéve a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket – csak a legsúlyosabban minősülő bűncselekményekre terjedne ki a magasabb szintű bíróság hatásköre. A javaslat emellett megszüntetné a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörét és illetékességét a külföldi ítéletek érvényének elismerése esetében. Az indítvány lehetővé teszi, hogy az előzetes letartóztatás maximális idejének letelte miatt szabadlábra helyezett fogvatartottak – ha elrendelik házi őrizetüket – a jövőben technikai nyomkövetővel is ellenőrizhetők legyenek – hozzájárulásuk nélkül is.

Az indítványt – amelyről még a nyári szünet előtt szavazhat az Országgyűlés – a belügyminiszter, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Legfőbb Ügyészség közreműködésével dolgozta ki az igazságügyi tárca. Répássy Róbert kérdésre válaszolva emlékeztetett arra is, hogy a kormány már korábban biztosított költségvetési forrást két új budapesti bírósági épület megépítésének az elkezdésére.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott – a bírósági törvény egyes rendelkezéseit érintő – döntésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: az Ab „ízekre szedte” a Velencei Bizottság véleményét, hiszen az Alkotmánybíróság a tavaly megfogalmazott velencei bizottsági ajánlásokat bírálta el. A kormány 15 jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát kérte az Ab-tól – a Velencei Bizottság véleménye alapján –, és ebből kettőt talált megalapozottnak a testület – mutatott rá. A kormány ezzel a maga részéről lezárhatja a Velencei Bizottsággal az igazságszolgáltatásról folytatott vitáját – értékelte Répássy Róbert.

Az Ab szerdán közölte, hogy megsemmisítette a bíróságokra vonatkozó törvények azon rendelkezéseit, amelyek az alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítettek a bírósági szervezet átalakításával kapcsolatos átmeneti kérdéseket, illetve az uniós jognak való megfelelést rendező szabályokat. A megsemmisítés következtében az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg. Az Ab mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet állapított meg az OBH és a Kúria elnökeinek a bírói álláshelyre kiírt pályázatok eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatos jogköre kapcsán, mert a pályázati eljárás nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Az Ab döntött arról is, hogy bizonyos feltételekkel hivatkozhatóak a testület korábbi határozatai.

Tele van ténybeli tévedésekkel, és nyilvánvalóan elfogult a Velencei Bizottságnak az alaptörvény negyedik módosításáról készített jelentéstervezete – fogalmazott Kumin Ferenc nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a hónap elején.

Pénteken terjeszti be a kormány a parlamentnek az alaptörvény ötödik, három pontot érintő módosítását , amelyről várhatóan ősszel szavaz majd a Ház – közölte szerdán Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő.

Az elmúlt évek munkájának középpontjában egy erős, szuverén Magyarország megteremtése állt, ehhez pedig erős alkotmányos alapra van szükség – mondta Orbán Viktor, miután megbeszélést folytatott Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság elnökével.