Az ügyek másik csoportjában az érintettek azt kifogásolják, hogy szomszédjuk olyan tevékenységet folytat, amely zajjal jár, nagy fényhatást vált ki, esetleg bűzt terjeszt. Ez legtöbbször vendéglátóhelyek, autószerelő és más műhelyek, gépkocsimosók közelében fordul elő. Az ilyen vállalkozásokhoz általában hatósági engedély szükséges. A hangoskodás, a zene, a cigarettafüst vagy a gépek zaja zavarhatja a környéken élőket. Megint mások azt vetik fel: a lépcsőházban vagy a kapubejárónál elhelyezett kamera a személyiségi jogot sértő felvételt készít róluk. Helyenként pedig az lehet vitatott, hol engedhető meg az állattartás – egyes önkormányzatok rendelete alapján csirkét, malacot sem nevelhettek bárhol az ingatlantulajdonosok.
A régi viták tapasztalatait figyelembe véve, az új szomszédjogi szabályok kapcsán Menyhárd Attila, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára rámutatott: a jövőre hatályba lépő polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosnak tartózkodnia kell attól, hogy szomszédait szükségtelenül zavarja. Ez az elvi alapvetés egyértelmű és világos. A szomszédjogi törvény tervezete ennek a másik vetületét fogalmazza meg, s lényegében úgy szól: az ingatlantulajdonosnak el kell tűrnie minden olyan zavaró tevékenységet, amely a szomszédos ingatlan helyben szokásos használatából ered. A törvénytervezet helyben szokásos használatnak minősíti, ha valaki a jogszabályoknak megfelelően, a hatóság engedélye alapján tevékenykedik. – Mindebből az következik – szűrte le az egyetemi oktató –, hogy a szomszéd ezentúl nem követelheti a közelében zajló zavaró tevékenység megtiltását vagy korlátozását, ha azt a hatóság engedélye alapján, a jogszabályok előírásait megtartva végzik. A sérelmet elszenvedő fél ilyen esetben csak kártérítést követelhet.
Jakubász Tamás–Kulcsár Anna
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!