Gyurcsányék nagy akcióba kezdtek

Ítélet született a romagyilkosságok ügyében, megszólalt a Sanoma a médiamogul-ügyben, Gyurcsányt pedig még mindig kevesen kötik össze a DK-val. Az mno.hu heti összefoglalója.

A héten ítélet született a romagyilkosságok perében. Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlott tényleges életfogytiglant kapott, Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház. A Budapest Környéki Törvényszék az ítélet indoklásában kimondta a rasszista indítékot. Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és az ügyész is fellebbezett. Így mind a négy vádlott vonatkozásában másodfokon, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd a büntetőper.

Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint a négy vádlottnak rejtve maradt segítői voltak. Emlékeztetett rá, már a büntetőeljárásban is szó volt róla, hogy a támadásokhoz felhasznált egyes Besenyszögön rabolt fegyverek megszerzésekor jelen volt egy negyedik támadó is, akinek kilétére az elsőfokú eljárásban nem derült fény. Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja szerint a katonai elhárításnak a romagyilkosságok késedelmes feltárásában betöltött szerepét, de az ügy politikai szálait is tisztázni kell.

Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője is hangsúlyozta, az ítélet ellenére is nyitva maradt még néhány kérdés, így például az, hogy miért éppen akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején történtek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében. Az elítéltek mellett kik lehetnek még azok az elkövetők, akik most megúszták, akik neve végig rejtve maradt? – tette fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy ilyen ügyek ma nem fordulhatnának elő. Ismert, a cigánygyilkosságok felderítésére felállított parlamenti vizsgálóbizottság az NBH volt főigazgatóját, Laborc Sándort, illetve Szilvásy György és Ficsor Ádám akkori minisztereket is elmarasztalta a feltárt hiányosságok miatt. Az SZDSZ több politikusa akkor úgy vélekedett, hogy a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében.

A külföldi médiumokat a romagyilkosságok ügyében hozott ítélet mellett az ózdi vízkorlátozás foglalkoztatta leginkább. Mint kiderült, az MNO által kérdezett cigányügyi szakértőnél is érdeklődtek már külföldről az ózdi eset kapcsán. Az ózdi vízbotrány kirobbanását egy júniusi önkormányzati döntésig lehet visszavezetni. Miután kiderült, hogy a településen sokan locsolásra, autómosásra, építkezéshez, vagyis nem háztartási célra használnak vizet – több mint 10 millió forintos pluszkiadást generálva ezzel –, a képviselő-testület lezárta a kutak egy részét, több közkútnál pedig csökkentették a vízvételi sebességet.

Mint arról a Magyar Nemzetnek Fürjes Pál polgármester beszámolt, akadt olyan kút, ahol egymillió literes fogyasztást mértek, annyit, mint 96 másik kútnál összesen. Végül Pintér Sándor belügyminiszter kérésére és a nagy hőségre való tekintettel visszaállították a közkutak eredeti állapotát. Eközben az is kiderült, hogy a vízpazarlás nem csak ózdi jelenség, máshol is pancsolnak a közkifolyóknál, több magyarországi településen küzdenek vagy küzdöttek az ózdihoz hasonló problémákkal.

Áder János köztársasági elnök Székely Lászlót jelölte az alapvető jogok biztosának. A köztársasági elnök korábban egyeztetett a jelölésről a parlamenti pártok képviselőivel, akik üdvözölték, hogy az államfő annak ellenére konzultált velük a kiválasztás elveiről, hogy az nem volt kötelessége.

A Magyar Nemzeti Bank augusztus 6-án teljes egészében visszafizette az IMF felé fennálló hitelét, így nincs további hiteltartozása a valutaalap felé. A jegybank igazgatóságának korábbi döntése alapján előtörlesztette az IMF-től 2009-ben felvett hitel még fennálló részét 632,25 millió SDR (mintegy 721 millió euró) összegben. A hitelt 2009. június 25-én vette fel az MNB a devizatartalék növelése céljából 1264,5 millió SDR (mintegy 1443 millió euró) értékben. Csütörtökön pedig az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese bejelentette: augusztus 12-ig kifizetik a fennmaradó 2,2 milliárd euró értékű tartozást a valutaalapnak, ami azt jelenti, hogy hazánk végleg búcsút int az IMF-nek.

Eközben a devizahiteles-probléma megoldásának jogi lehetőségeiről egyeztetett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Rétvári Bence államtitkár és a Civil Összefogás Fórum (CÖF). A találkozót a CÖF kezdeményezte. A szervezet képviselői számos károsult tapasztalatait gyűjtötték össze és ismertették azokat a tárca szakembereivel. A találkozó után a fórum vezetője bejelentette, büntetőfeljelentést kezdeményeznek a bankokkal és a bankszövetséggel szemben. A károsultak szerint uzsorás hitelről és uzsorás kamatról van szó, ezért jogi stáb segítségével teszik meg a büntetőfeljelentést.

A közel két hétig tartó hőségben sorra dőltek meg a melegrekordok, a forróságnak végül a pénteki hidegfront vetett véget. A kánikulában az Ozora-fesztivál borzolta tovább a kedélyeket. Sokáig úgy tűnt, nem lehet megrendezni a fesztivált, ugyanis a rendőrség első körben nem engedélyezte a rendezvényt, ezt azonban a Fejér megyei kormányhivatal felülbírálta. Annak ellenére, hogy nem volt meg minden szükséges engedély, már hétfő reggel mintegy ötezren voltak a helyszínen. A kábítószerrel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények miatt megindított büntetőeljárások száma 92-re nőtt csütörtök estig a környéken.

Megszólalt a Sanoma a médiamogul-ügyben: a társaság tagadta, hogy piactorzító és kormányellenes lépéseket kezdeményezett volna. A Fidesz szerint azonban Szabó György vezérigazgató továbbra is adós maradt az egyenes válaszokkal. A Sanoma Media Budapest Zrt. az MNO cikkére és Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatójának hétfői sajtótájékoztatójára reagált. A kormánypárti politikus azt mondta: választ vár a Sanoma vezérigazgatójától, Szabó Györgytől, igaz-e, hogy pénzügyileg és politikailag is torzítani akarja a magyarországi médiapiacot egy ötpontos akciótervvel. Ezt lapunk írására hivatkozva vetette fel, amely szerint június végén egy budai étteremben gyűltek össze egyes magyarországi médiavállalatok vezetői, és Szabó György arra kérte a résztvevőket, hogy mostantól minden politikai kérdésben a kormány ellenében foglaljanak állást, adjanak nagyobb médiafelületet az ellenzéknek, és részesítsék előnyben a kabinetet érintő negatív híreket.

Augusztus elején imázskampányba kezdett a Demokratikus Koalíció (DK). A többnyire vidéken elhelyezett óriásplakátokon Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke díszeleg. Molnár Csaba a héten a Népszabadságnak elmondta, a kampányra azért van szükség, mert még kevesen kötik össze Gyurcsány Ferenc személyével a DK-t. A fővárosban ugyanakkor csak jelképesen tettek ki plakátokat, mivel a felmérések szerint ott kiugróan magas azok aránya, akik Gyurcsányt a DK-hoz kötik, vidéken azonban ez a szám sok helyen ténylegesen a nullával egyenlő.

A bukott miniszterelnöknek Angyalföld kapcsán is sikerült bekerülnie a hírekbe: a Magyar Hírlap cikkezett arról, hogy Gyurcsány abban az esetben nem kíván felkerülni a „demokratikus ellenzéki” listára, ha ő indulhat Budapest XIII. kerületében mint közös egyéni képviselőjelölt a 2014-es parlamenti választásokon. A Népszabadság azonban DK-s forrásokra hivatkozva azt közölte, a volt miniszterelnökkel kapcsolatban fel sem merült, hogy Angyalföldön lenne képviselőjelölt. Vadai Ágnes is hozta szokásos formáját, az ATV-ben nácikat és bábjátékot vizionált.

Szerda hajnalban gázrobbanás rázta meg Óbudát, a tragédia a Tímár utcában történt. A mentőalakulatok késő este megtalálták mind a két áldozat holttestét. Bús Balázs, a kerület polgármestere úgy nyilatkozott, hogy száz-, illetve kétszázezer forint rendkívüli segélyt kapnak a házrobbanásban érintett családok.