Fónagy János utalt arra, hogy Magyarország többször fogadott észak-amerikai csoportokat, izraeli diplomatákat, akik a magyarországi zsidóság mindennapjai iránt érdeklődve „örömmel tapasztalták meg a magyarországi közösségek szervezeti, kulturális fejlődését”, amelyben a magyar–izraeli kapcsolatoknak komoly jelentősége volt és van. Magyarország egyértelmű és konzekvens álláspontot képvisel az Izrael létét, biztonságát érintő kérdésekben és az ezzel kapcsolatos nemzetközi polémiákban – fogalmazta meg levelében az államtitkár.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke rövid köszöntőjében arról beszélt: a magyar és az izraeli nép között mindig volt egyfajta vonzódás, a történelem miatt „a két nép a múltban és a jövőben is igyekszik egymástól tanulni, egymással szimbiózisban élni, ami mind a két népnek a javára szolgál”. Mint elmondta: a kormány és az önkormányzatok oldaláról is támogatni kell a baráti társaságokat, ebben a Mazsihisznek is feladata van.
Gyutai Csaba (Fidesz–KDNP), a házigazda Zalaegerszeg polgármestere szerint üzenetértéke van, hogy 1994, az első konferencia után visszatért a városba ez az esemény. „A zalai megyeszékhelynek – ahová a 18. században települtek be Rohoncról az első zsidó emberek – olyan zsidó hagyományai vannak, amelyeket meg kell őrizni. Ma az a feladatunk, hogy a többségi társadalom és a zsidóság együtt jól működő kulturális közösségi és hívő hitközségi életet teremtsen” – mondta a polgármester.
