Mihez kezdenek majd Gyurcsány Ferenccel?

Óriási dilemmát okoz az ellenzéki oldalon, hogy mihez kezdjenek Gyurcsány Ferenc pártjával, egyelőre nem lehet tudni, hogyan vonják be a DK-t az együttműködésbe.

„Amikor a Demokratikus Koalíció hosszas belső harcok után kivált az MSZP-ből, és megalakult a párt, akkor annak ugyanolyan szerepet szántak, mint amilyet ma az Együtt 2014 próbál betölteni.” Szerették volna a szocialista párttól jobbra és a Fidesztől balra eső teljes spektrumot lefedni, egyfajta ernyőt akartak képezni, mely maga alá gyűjti az összes kicsi szervezetet, és egy széles összefogás motorja lehet – emlékeztet az MPK. Szerintük ez a kísérlet lényegében már az Együtt 2014 megalakulása előtt megbukott, mivel Gyurcsány személye nem tudott akkora szeletet kihasítani az MSZP táborából, mint amire számított, a kiszemelt szavazói spektrumban pedig túl nagy az exminiszterelnök elutasítottsága ahhoz, hogy valódi bázist jelentsen.

Az így kialakult helyzetben a radikalizálódó retorikával operáló Gyurcsánynak nehezen találnak helyet a tárgyalóasztaloknál, bizonyos egyeztetésekre elhívják, bizonyos egyeztetésekre pedig nem, jelen pillanatban az a kiindulópont (ezt Bajnai Gordon többször kifejtette), hogy először az MSZP és az Együtt 2014 állapodjon meg, és csak ezt követően döntsenek arról, hogy hogyan bővítik ezt a szövetséget – tették hozzá. A politikaelemző központ szerint egy kiélezett választási küzdelemben az ellenzéki összefogásnak szüksége lehet arra a pár százaléknyi szavazatra is, amit a DK tud biztosítani.

Viszont az is kalkulálható és mérhető, hogy a magas elutasítottsági mutatókkal rendelkező exminiszterelnök hány potenciális ellenzéki szavazót taszít el a bizonytalanok táborát tekintve, és hány szavazót bizonytalanít el a saját táboron belül – tették hozzá. Nehéz megmondani, hogy ez idő szerint milyen a viszony Gyurcsány és Mesterházy, illetőleg Gyurcsány és Bajnai között ‒ a nyilvános pengeváltások, üzengetések megtévesztők lehetnek – olvasható az MPK elemzésében.

Voltaképpen Bajnai Gyurcsánynak köszönheti a politikai karrierjét, Mesterházyval pedig ‒ ha hosszú iszapbirkózást követően is, de ‒ a későbbi együttműködés szándékával váltak el, amikor kivált a DK az MSZP-ből. Mindenesetre az nagyon valószínű, hogy sem Bajnai és Gyurcsány, sem Mesterházy és Gyurcsány viszonyát nem mérgezi olyan mély személyes ellentét, amely lehetetlenné tenné az együttműködést – tették hozzá.

Az MKP annak a véleményének is hangot adott, hogy a most formálódó ellenzéki szövetség egy minden eddiginél heterogénebb formáció, amit nem elég összegründolni, hanem egyben is kell tartani. Az MSZP tagságának egy része (az ősellenségek) és a DK tagszervezeteinek vezetői ‒ finoman szólva ‒ nem néznék jó szemmel, ha Gyurcsány előkelő helyet kapna egy közös listán. Ez nehezen feloldható belső feszültségeket okozna már a kampány során is, de még komolyabb problémagóc lehet a választások után – olvasható az elemzésben.

Azzal is számolni kell természetesen, hogyha netán kihagynák a szövetségből a DK-t, akkor Gyurcsány nem fog lógó orral elkullogni, hanem feltehetően megpróbál minél több körzetben jelöltet állítani (ráadásul a jelöltállítást a kis pártok számára az új választójogi törvény jelentősen megkönnyítette), így néhány fontos billegő körzetben könnyen elvihet néhány döntő százalékot az ellenzéki szövetség elől – zárul az elemzés.

Kódolva van a konfliktus az MSZP és az Együtt–PM-szövetség között – írta a Magyar Nemzet augusztus 3-án. Úgy tűnik, a Bajnai Gordon vezette mozgalomban az LMP szakadárjai, a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd Magyarországért vette át a kezdeményezést, akik elsősorban a fővárosban indítanák politikusaikat, ám jóval több körzetben, mint amennyit a szocialisták átengednének nekik.

A tárgyalás előtt Molnár Zsolt, az MSZP budapesti pártelnöke a Népszabadságnak azt mondta, a legbiztosabb megoldás a közös lista és a közös indulás lehet. Ezzel szemben eddig nem sikerült dűlőre jutniuk a kérdésben.

További problémákat okoz, hogy Scheiring Gábor, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja átíratná azt a dokumentumot, amelyet Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is aláírt, és ami a jelöltállítás alapelveit tartalmazza. Ezt sem az MSZP, sem az Együtt 2014 nem kommentálta, ám a Magyar Nemzet információi szerint a szocialistáknak van egy B tervük is arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni a volt kormányfő vezette szövetséggel.

Bajnait pedig már külföldön is leírták: a Die Presse augusztus elején azt írta, alig van esélye arra, hogy a baloldali pártszövetség listavezetője legyen.