Mihez kezdenek majd Gyurcsány Ferenccel?

Óriási dilemmát okoz az ellenzéki oldalon, hogy mihez kezdjenek Gyurcsány Ferenc pártjával, egyelőre nem lehet tudni, hogyan vonják be a DK-t az együttműködésbe.

Ha ősz elejére nem jutnak valamire a miniszterelnökjelölt-jelölés kérdésében, akkor nem lehet leváltani Orbán Viktort – mondta el Szigetvári Viktor, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség társelnöke augusztus 9-én a Klubrádióban. Nincsenek tabuk, mindenről lehet beszélni – mondta el az ellenzéki összefogás kormányfőjelöltjéről szóló megbeszélések kapcsán Szigetvári. Kifejtette, az a cél, hogy valóban egy ellenzéki jelölt legyen, de ha ebben a kérdésben nem jutnak egyről a kettőre ősz elejéig, nem lesz rá esély, hogy leváltsák a kormányt.

A Demokratikus Koalícióról (DK) és Gyurcsány Ferencről szólva az Együtt–PM képviselője úgy nyilatkozott, nélkülük több fővárosi kerületben nem lesz képes nyerni az ellenzéki összefogás, de hozzátette, sem az MSZP, sem ők nem vetették eddig fel a tárgyalásokon a DK bevonását, és nem is tervezik a kérdés megvitatását. Ismert, a Magyar Hírlap azt írta augusztus 6-án, hogy Gyurcsány informálisan felajánlotta az MSZP-nek és az Együtt–PM-nek, hogy nem kér helyet a reménybeli közös ellenzéki listán, ha ő lehet a főváros XIII. kerületében az egyéni képviselőjelölt. Ezzel szemben Bauer Tamás, a DK alelnöke augusztus 3-án azt közölte,pártja kihagyhatatlan az összefogásból.

Szgetvári egyébként augusztus 11-én Pécsett úgy fogalmazott, a tárgyalás az MSZP és az Együtt–PM között zajlik, és „a folyamat bővítése egyelőre senkinek nem áll szándékában”. „Jussunk el oda, hogy a tárgyalásokat le lehessen zárni, s ha ezt utána valaki felveti, az Együtt–PM nyitva áll arra, hogy erről beszéljünk” – jegyezte meg a politikus. Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy a DK-nak az ország számos választókörzetében olyan támogatottsága van, „hogy bolond az az ember, aki nem számol azzal, hogy az a párt is politikai tényező” – fogalmazott.

A Méltányosság Politikaelemző Központ (MPK) szerint a Gyurcsány-dilemma fogós feladvány az ellenzéki összefogás szempontjából, amelyre nem létezik egyszerű megoldóképlet. Úgy látják, Gyurcsány kiváló taktikai harcos, de csapnivaló stratéga. Voltaképpen minden taktikai harcát megnyerte (a miniszterelnökségért folytatott MSZP-n belüli küzdelmet 2004-ben; állampolgársági népszavazást; miniszterelnök-jelölti vitát; bizalmi szavazást 2006-ban; kisebbségi kormányzás fenntartását a koalíciós partner „kettészakításával”), de a sok kis taktikai győzelem – hosszú távon – stratégiai vereséggé állt össze.

„Amikor a Demokratikus Koalíció hosszas belső harcok után kivált az MSZP-ből, és megalakult a párt, akkor annak ugyanolyan szerepet szántak, mint amilyet ma az Együtt 2014 próbál betölteni.” Szerették volna a szocialista párttól jobbra és a Fidesztől balra eső teljes spektrumot lefedni, egyfajta ernyőt akartak képezni, mely maga alá gyűjti az összes kicsi szervezetet, és egy széles összefogás motorja lehet – emlékeztet az MPK. Szerintük ez a kísérlet lényegében már az Együtt 2014 megalakulása előtt megbukott, mivel Gyurcsány személye nem tudott akkora szeletet kihasítani az MSZP táborából, mint amire számított, a kiszemelt szavazói spektrumban pedig túl nagy az exminiszterelnök elutasítottsága ahhoz, hogy valódi bázist jelentsen.

Az így kialakult helyzetben a radikalizálódó retorikával operáló Gyurcsánynak nehezen találnak helyet a tárgyalóasztaloknál, bizonyos egyeztetésekre elhívják, bizonyos egyeztetésekre pedig nem, jelen pillanatban az a kiindulópont (ezt Bajnai Gordon többször kifejtette), hogy először az MSZP és az Együtt 2014 állapodjon meg, és csak ezt követően döntsenek arról, hogy hogyan bővítik ezt a szövetséget – tették hozzá. A politikaelemző központ szerint egy kiélezett választási küzdelemben az ellenzéki összefogásnak szüksége lehet arra a pár százaléknyi szavazatra is, amit a DK tud biztosítani.

Viszont az is kalkulálható és mérhető, hogy a magas elutasítottsági mutatókkal rendelkező exminiszterelnök hány potenciális ellenzéki szavazót taszít el a bizonytalanok táborát tekintve, és hány szavazót bizonytalanít el a saját táboron belül – tették hozzá. Nehéz megmondani, hogy ez idő szerint milyen a viszony Gyurcsány és Mesterházy, illetőleg Gyurcsány és Bajnai között ‒ a nyilvános pengeváltások, üzengetések megtévesztők lehetnek – olvasható az MPK elemzésében.

Voltaképpen Bajnai Gyurcsánynak köszönheti a politikai karrierjét, Mesterházyval pedig ‒ ha hosszú iszapbirkózást követően is, de ‒ a későbbi együttműködés szándékával váltak el, amikor kivált a DK az MSZP-ből. Mindenesetre az nagyon valószínű, hogy sem Bajnai és Gyurcsány, sem Mesterházy és Gyurcsány viszonyát nem mérgezi olyan mély személyes ellentét, amely lehetetlenné tenné az együttműködést – tették hozzá.

Az MKP annak a véleményének is hangot adott, hogy a most formálódó ellenzéki szövetség egy minden eddiginél heterogénebb formáció, amit nem elég összegründolni, hanem egyben is kell tartani. Az MSZP tagságának egy része (az ősellenségek) és a DK tagszervezeteinek vezetői ‒ finoman szólva ‒ nem néznék jó szemmel, ha Gyurcsány előkelő helyet kapna egy közös listán. Ez nehezen feloldható belső feszültségeket okozna már a kampány során is, de még komolyabb problémagóc lehet a választások után – olvasható az elemzésben.

Azzal is számolni kell természetesen, hogyha netán kihagynák a szövetségből a DK-t, akkor Gyurcsány nem fog lógó orral elkullogni, hanem feltehetően megpróbál minél több körzetben jelöltet állítani (ráadásul a jelöltállítást a kis pártok számára az új választójogi törvény jelentősen megkönnyítette), így néhány fontos billegő körzetben könnyen elvihet néhány döntő százalékot az ellenzéki szövetség elől – zárul az elemzés.

Kódolva van a konfliktus az MSZP és az Együtt–PM-szövetség között – írta a Magyar Nemzet augusztus 3-án. Úgy tűnik, a Bajnai Gordon vezette mozgalomban az LMP szakadárjai, a Karácsony Gergely vezette Párbeszéd Magyarországért vette át a kezdeményezést, akik elsősorban a fővárosban indítanák politikusaikat, ám jóval több körzetben, mint amennyit a szocialisták átengednének nekik.

A tárgyalás előtt Molnár Zsolt, az MSZP budapesti pártelnöke a Népszabadságnak azt mondta, a legbiztosabb megoldás a közös lista és a közös indulás lehet. Ezzel szemben eddig nem sikerült dűlőre jutniuk a kérdésben.

További problémákat okoz, hogy Scheiring Gábor, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja átíratná azt a dokumentumot, amelyet Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is aláírt, és ami a jelöltállítás alapelveit tartalmazza. Ezt sem az MSZP, sem az Együtt 2014 nem kommentálta, ám a Magyar Nemzet információi szerint a szocialistáknak van egy B tervük is arra az esetre, ha nem sikerül megállapodni a volt kormányfő vezette szövetséggel.

Bajnait pedig már külföldön is leírták: a Die Presse augusztus elején azt írta, alig van esélye arra, hogy a baloldali pártszövetség listavezetője legyen.