Már egy órával a szentmise kezdete előtt özönlenek a hívek az őrvidéki Boldogasszony településre, akik gyalogosan, kerékpárral, busszal és személyautóval utaztak az ősi magyar búcsújáróhelyre. A zarándokokat Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a betegápoló irgalmasrend vezetője köszönti a bazilika előtt. A fertőszéplaki Lukácsné Dovánszki Éva többekkel népviseletbe öltözve várja a mise kezdetét. „Huszonnegyedik alkalommal kántorizálok ezen a misén, hihetetlenül jó érzéssel tölt el, hogy háromezer magyar embernek énekelhetek Őrvidéken egy magyar templomban. Ennél nem kell több” – jegyzi meg a kántor. Hozzáteszi: az ő településéről körülbelül százötvenen zarándokoltak Boldogasszonyra. Pausits István Mosonmagyaróvárról családjával, rokonaival és barátaival érkezett a búcsújáróhelyre.
„Nem könnyű időt szakítani hétköznap az ünneplésre, mert Magyarországon ez a nap nem nemzeti ünnep. Igyekszem azonban minden évben itt lenni, mert a hitem és a nemzeti érzésem egyszerre erősödik itt” – hangsúlyozza. Amikorra a Boldogasszony anyánk kezdetű énekre a papok és a ministránsok bevonulnak, a bazilika már zsúfolásig megtelt a hívekkel. Kozma Imre atyát többen is köszöntik, mások mellett Radnóti István, a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend nagykövete és Eőri Teréz, az esemény főszervezője. Az atya válaszában megjegyzi, azért jöttünk ide, hogy kitárjuk a szívünket mindannak a kegyelemnek a fogadására, amelyre szükségünk van a jövőnk tervezéséhez. „Imádkozni jöttünk, hiszen nagy harcunk van Európában, nekünk, magyaroknak különösképpen. Ez a harc pedig csak a kegyelem eszközeivel, az imádsággal vívható meg” – mutat rá Kozma atya, hozzátéve, hogy a Szűzanya oltalmát kell kérni most nemzetünknek. Jelzi azt is, hogy nekünk, magyaroknak sikerült lebontani a vasfüggönyt, ami történelmi tett volt.
„Most talán ennél nagyobb történelmi cselekedet vár ránk itt Európában, lebontani az ideológiai vasfüggönyt, amit a kontinens mai vezetői bocsátottak le. Hiszek abban, hogy az imádság ereje képes lesz megsemmisíteni” – fűzi hozzá. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke később prédikációjában arra mutat rá, hogy Róma is elismerte a magyarok megkülönböztetett kapcsolatát a Szűzanyával, akit a magyarok másokkal ellentétben nem Szent Máriának, hanem Boldogasszonynak vagy Nagyasszonynak hívnak. Kitér arra is, hogy a magyar léleknek van egy pogány és egy keresztény ősmintája. „Szent István jól döntött, mert Máriát választotta, és a magyar nép azóta a keresztény gyökerekből veszi az erőt” – szögezi le.
A szentmise után Kozma atya a Magyar Nemzetnek úgy fogalmaz, hogy rendkívüli volt Boldogasszonyon misézni. „Nem is gondoltam, hogy ez ekkora hatással lesz a lelkemre. Azt éreztem, hogy ez a rengeteg ember mind az élet után sóvárog” – mondja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. „A szentmise meggyőzött arról, hogy ha mi igazán összefogunk, és erőt mutatunk, akkor lélekben biztos, hogy újra miénk lesz ez a föld. De én még többen is reménykedem” – fogalmaz búcsúzóul az atya.
Borsodi Attila
