Az ózdi vízbotrány kirobbanását egy júniusi önkormányzati döntésig lehet visszavezetni. Miután kiderült, hogy a településen sokan locsolásra, autómosásra, építkezéshez, vagyis nem háztartási célra használnak vizet – több mint 10 millió forintos plusz kiadást generálva ezzel –, a képviselő-testület lezárta a kutak egy részét, több közkútnál pedig csökkentették a vízvételi sebességet. Mint arról a Magyar Nemzetnek Fürjes Pál polgármester beszámolt, akadt olyan kút, ahol egymillió literes fogyasztást mértek, annyit, mint 96 másik kútnál összesen. A Demokratikus Koalíció kapva kapott az alkalmon, és közleményükben azt írták: az önkormányzat határozata „színtiszta rasszizmus, az embertelenség csimborasszója, megmutatja a Fidesz gyalázatos gondolkodását”. Politikusuk, Varjú László hétfőn palackozott szénsavas vizet osztott Ózdon.
Ahogy az várható volt, Gyurcsány Ferenc pártjához csatlakozott az MSZP is. Nyakó István szóvivő követelte a kutak megnyitását és a csökkentett víznyomás megnövelését. Juhász Péter, az Együtt–PM társelnöke a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel karöltve kérdésekkel fordult az ombudsmanhoz, a kormányhivatalhoz és az ÁNTSZ-hez. Az ellenzéki pártok és a hasonló ügyekben rendre hamar felbukkanó civil szervezet tehát villámgyorsan és hangosan állást foglalt az ügyben.
„A pártok és a TASZ felháborodása nem csak a víznek szól. A fideszes többségű városvezetés számára igen kedvezőtlenül álltak össze a körülmények” – véli megkeresésünkre Forgács István. A korábban az Európa Tanácsnak is dolgozó romaügyi szakértő jogosnak találja az önkormányzat vízkorlátozással kapcsolatos döntését, hiszen azzal a becsületes fogyasztókat próbálták megvédeni a jogszerűtlen vízhasználattal szemben. A kegyetlen kánikula idején viszont „nagyot szól”, ha bárhol, bármilyen okból lezárnak kutakat. A DK Forgács szerint éppen ezt a hullámot próbálja meglovagolni, az ózdi ügy tökéletesen passzol is a párt jelenlegi terveihez. A Demokratikus Koalíció épp a napokban kezdett bele plakátkampányával a párt népszerűsítésébe, és az ózdi cigányok melletti kiállás az önkormányzattal szemben egyértelműen kapóra jött nekik.
A szakértő jelzi: a vízkorlátozás problémáját nem érdemes cigány problémának beállítani, nem szabad rasszista indítékot keresni, hiszen a rendelkezés az egész városra vonatkozik, nem csupán a romatelepekre. Hozzáteszi: Ózdon kevés olyan dolog van, amelyet némileg megpiszkálva ne lehetne hangos, országos érdeklődésre számot tevő ügyet kreálni. Pedig éppen ezt kellene elkerülni, hiszen a vízellátás problémáját helyben kellene megoldani, nem pedig nagypolitikai szintre emelve.
Hétfőre komoly kommunikációs háború alakult ki a felek között. Harkály Csaba, a Roma-Magyar Baráti Társaság elnöke nekiment Nyakó Istvánnak, aki azt állította, Fürjes Pál polgármesterrel megállapodott abban, hogy a kánikula idejére visszaállítják a teljes nyomást a szegénytelepeken működő közkutakban. Harkály erre hivatkozva lefújta az önkormányzat elé tervezett tüntetést, de később kiderült, ilyen egyezség nem történt. A társaság elnöke a helyi cigány vezetőket is ostorozta, akik véleménye szerint összejátszanak Fürjesékkel, és nem védik az övéik érdekeit.
Forgács István az MNO-nak arról is beszámolt, nem elég, hogy a DK és az MSZP révén országos hír kerekedett az ügyből, nála már külföldről is érdeklődtek a problémáról. „A hangulatkeltésre, egy-egy párt képviselőjének kampányszagú kijelentéseire semmi szükség. Az önkormányzatnak a jelen helyzetben le kellene ülnie a helyi cigányság prominenseivel és azokkal a civil szervezetekkel, akik konkrét segítséget tudnak nyújtani a rászorultak számára. Ha úgy vesszük, ehhez most már megvan a kellő médianyomás is.”
Amíg összeülnek az érintettek, érdemes leszögezni: Fürjesék vízkorlátozásról szóló döntését a közegészségügyi szakhatóság és a katasztrófavédelmi igazgatóság is támogatta. 150 méteren belül azok az ózdiak is találnak kutat, akik egyetlen fillért sem fizetnek a szolgáltatásért. A korlátozott hozzáférésről pedig annyit: az érintett pontokon percenként 5 liter vizet „tankolhat” egy-egy rászoruló.
