A választópolgárok 10 százaléka viszont a közvélemény-kutató kérdésére sem nyilvánítja ki politikai hovatartozását, míg a teljes mértékben titkolózók a szavazásra jogosultak 5 százalékát teszik ki, azaz nagyjából 400 ezren vannak.
Ugyanakkor amíg a lakosság egészének a fele szeretne a választások után másik kormányt látni, 30 százalék viszont a jelenlegi kabinet további működését óhajtja, az „abszolút rejtőzködők” 61 százaléka leváltaná a Fidesz-kormányt.
Az ország állapotát is az átlagosnál rosszabbnak értékelik: a teljes lakosságon belül 65 százaléknyian gondolják azt, hogy rossz irányban haladnak a dolgok, a rejtőzködők között viszont 72 százalék van ezen az állásponton. A rejtőzködők az átlagosnál nagyobb számban mondják azt, hogy részt vennének a választáson: 51 százalék biztosra veszi, 32 százalék valószínűsíti ezt.
A rejtőzködés főképpen a vidéki kis- és középvárosokban, falvakban, az aktívan dolgozók, a szellemi munkát végzők körében és a negyvenes-ötvenes korosztályban elterjedtebb az átlagosnál.
Az Ipsos 1500 felnőttet kérdezett meg augusztus 6. és 13. között.
Hét éve vezeti folyamatosan a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ráadásul júliusban még növelte is az előnyét legfőbb riválisával szemben. Tény az is, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormánypárt sem állt ilyen kedvező pozícióban, de nagy dőreség lenne a Fidesz részéről, ha elhinné, hogy már megnyerte a választásokat.
Még egy ellenzéki összefogás esetén is több mint a mandátumok kétharmadát szerezné meg a Fidesz–KDNP a júliusi összevont közvélemény-kutatási eredmények alapján. Természetesen a Karácsony Gergely szakadár LMP-s képviselő által készített modellt nem kell szentírásnak venni, de az erőviszonyok feltérképezése szempontjából hasznos lehet.
