Tragikus állapotban kerülnek a miskolci kórházba a csecsemők

Vajon mi állhat a miskolci koraszülött-halálozások hátterében? Emberi mulasztás lehet az ok, vagy inkább a tragikus megyei halálozási arány? Netán a csecsemők szörnyű fizikai állapota?

Tíz nap alatt kilenc koraszülött halt meg augusztus elején a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban. A rendkívüli vizsgálat még tart, egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat a halálesetek között. Az egymást követő tragédiák felvetették a fertőzés lehetőségét, ezért a megyei kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve járványügyi szempontok mentén kutatja az okokat. A nagy vihart kavaró ügy teljes feltárása érdekében még a Nemzeti Nyomozó Irodát is bevonták a munkába. Két elhunyt csecsemő szülei feljelentést tettek az egészségügyi dolgozók gondatlanságára gyanakodva. A hétvégén Balog Zoltán miniszter utalt rá: a jelek szerint inkább fertőzés, mintsem emberi mulasztás okozhatta a koraszülöttek halálát.

Habár a tragikus miskolci események kapcsán sokan azonnal a gondatlan nővérekre mutogatnak, nem árt tudni, hogy a KSH kimutatása szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az év első három hónapjában 16 újszülött vesztette életét. A Heti Válasz összeállítása szerint hét dunántúli megyében összesen mértek ekkora számot. A statisztikai hivatal adatsorából kiderül: amíg országosan minden 208-adik csecsemő hal meg egyéves koráig, addig Borsodban minden 112-dik, sőt, akad olyan kistelepülés, ahol minden 45-ödik. Ez alapján kijelenthető, hogy az országnak ebben a részében jönnek világra a legfejletlenebb gyermekek.

Szintén fontos adalék, hogy zömmel a miskolci intézmény koraszülöttosztályára érkeznek a legrosszabb állapotú csecsemők, súlyuk sok esetben az 1000 grammot sem éri el. Eldugott BAZ-megyei falvakból, kisvárosokból úgy kerülnek be a kórházba, hogy levegőtlen, egyszobányi, a legalapvetőbb higiéniás feltételeknek sem megfelelő romos putriba szüli őket édesanyjuk. Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a most elhunyt babák közül is többet rögtön megszületését követően újra kellett éleszteni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyarok – igazodva a nemzetközi tendenciához – egyre többen halnak meg kórházi járványok következtében. A géppel táplált és lélegeztetett betegek, így a koraszülöttek esetében is, nagyobb a fertőzésveszély. Az elhunyt babák közül kettőnek a szervezetében a klebsiella, egyiküknél pedig candida baktérium nyomára bukkantak. A portálunk által megkeresett gyermekorvos hangsúlyozta: a fenti kórokozók ritka esetben okoznak halált. Sok esetben előbbi miatt alakul ki bakteriális fertőzés, és erre rakódik a candida gomba, amely többnyire szájpenész formájában jelenik meg. A gyulladás továbbterjedhet a torokban és akár a tüdőben, ami akár végzetes következményekkel is járhat. A candida egyébként az emberek negyedének szervezetében megtalálható, és normális esetben nem okoz problémát.

Miskolcon idén nyáron helyeztek üzembe több száz millió forint értékben új inkubátorokat, így a lestrapált infrastruktúrára semmiképpen sem lehet fogni a tragédiasorozatot. A lélegeztetőgépek cseréje országosan is zajlik, aminek következtében nemrégiben sikerült történelmi mélypontra szorítani a csecsemőhalálozás mértékét (0,5 százalék). A tragédiák okát tehát máshol fogják majd megtalálni.