Tragikus állapotban kerülnek a miskolci kórházba a csecsemők

Vajon mi állhat a miskolci koraszülött-halálozások hátterében? Emberi mulasztás lehet az ok, vagy inkább a tragikus megyei halálozási arány? Netán a csecsemők szörnyű fizikai állapota?

Gabay Balázs
2013. 08. 22. 14:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz nap alatt kilenc koraszülött halt meg augusztus elején a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházban. A rendkívüli vizsgálat még tart, egyelőre nem tudni, van-e kapcsolat a halálesetek között. Az egymást követő tragédiák felvetették a fertőzés lehetőségét, ezért a megyei kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve járványügyi szempontok mentén kutatja az okokat. A nagy vihart kavaró ügy teljes feltárása érdekében még a Nemzeti Nyomozó Irodát is bevonták a munkába. Két elhunyt csecsemő szülei feljelentést tettek az egészségügyi dolgozók gondatlanságára gyanakodva. A hétvégén Balog Zoltán miniszter utalt rá: a jelek szerint inkább fertőzés, mintsem emberi mulasztás okozhatta a koraszülöttek halálát.

Habár a tragikus miskolci események kapcsán sokan azonnal a gondatlan nővérekre mutogatnak, nem árt tudni, hogy a KSH kimutatása szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az év első három hónapjában 16 újszülött vesztette életét. A Heti Válasz összeállítása szerint hét dunántúli megyében összesen mértek ekkora számot. A statisztikai hivatal adatsorából kiderül: amíg országosan minden 208-adik csecsemő hal meg egyéves koráig, addig Borsodban minden 112-dik, sőt, akad olyan kistelepülés, ahol minden 45-ödik. Ez alapján kijelenthető, hogy az országnak ebben a részében jönnek világra a legfejletlenebb gyermekek.

Szintén fontos adalék, hogy zömmel a miskolci intézmény koraszülöttosztályára érkeznek a legrosszabb állapotú csecsemők, súlyuk sok esetben az 1000 grammot sem éri el. Eldugott BAZ-megyei falvakból, kisvárosokból úgy kerülnek be a kórházba, hogy levegőtlen, egyszobányi, a legalapvetőbb higiéniás feltételeknek sem megfelelő romos putriba szüli őket édesanyjuk. Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a most elhunyt babák közül is többet rögtön megszületését követően újra kellett éleszteni.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyarok – igazodva a nemzetközi tendenciához – egyre többen halnak meg kórházi járványok következtében. A géppel táplált és lélegeztetett betegek, így a koraszülöttek esetében is, nagyobb a fertőzésveszély. Az elhunyt babák közül kettőnek a szervezetében a klebsiella, egyiküknél pedig candida baktérium nyomára bukkantak. A portálunk által megkeresett gyermekorvos hangsúlyozta: a fenti kórokozók ritka esetben okoznak halált. Sok esetben előbbi miatt alakul ki bakteriális fertőzés, és erre rakódik a candida gomba, amely többnyire szájpenész formájában jelenik meg. A gyulladás továbbterjedhet a torokban és akár a tüdőben, ami akár végzetes következményekkel is járhat. A candida egyébként az emberek negyedének szervezetében megtalálható, és normális esetben nem okoz problémát.

Miskolcon idén nyáron helyeztek üzembe több száz millió forint értékben új inkubátorokat, így a lestrapált infrastruktúrára semmiképpen sem lehet fogni a tragédiasorozatot. A lélegeztetőgépek cseréje országosan is zajlik, aminek következtében nemrégiben sikerült történelmi mélypontra szorítani a csecsemőhalálozás mértékét (0,5 százalék). A tragédiák okát tehát máshol fogják majd megtalálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.