Újabb nagyszabású akcióra készül a Magyar Honvédség

A magyar hadsereg afganisztáni szerepvállalásáról és a jövőbeli tervekről is sok minden kiderült a Tranzit – Fesztivál a határon egyik háttérbeszélgetésén.

Mit csinálnak a magyar katonák külföldön? – tették föl a kérdést a KerDem kertben csütörtök délután Kőszegen. Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy körülbelül 900 magyar katona van külföldön, ennek a fele Afganisztánban, 400-an a Balkánon, míg a többiek egyéb országokban. Márciusig az afgán csoport legfontosabb része az újjáépítési csoport volt, míg jelenleg a kabuli repülőtér védelme a legkiemeltebb feladat – tette hozzá.

2014 végére az afganisztáni katonai művelet befejeződik, míg 2015-től az afgán biztonsági erők támogatása lesz a középpontban, amelyben Magyarország is részt fog venni – hangsúlyozta Siklósi. „Nagyságrendileg ez 100 főt fog majd jelenteni.” Az afganisztáni létszám csökkentésével egyidejűleg a Balkánra fogjuk irányítani ezeket az embereket – ismertette a helyettes államtitkár.

A NATO-nak és az Európai Uniónak is a tagjai vagyunk, ebből következően nemcsak nyereségeink, hanem kötelezettségeink is vannak – mondta Siklósi. Ezenfelül ahhoz, hogy a hadsereg profi haderőként működhessen, szüksége van a műveleti részvételre – tette hozzá. „Lehet békeidőben hadgyakorlatokon készülni, ha a katonák élesben nem gyakorolhatják a mesterségüket, akkor nem a való világban fognak élni.” A honvédség a munkaerőpiac részévé vált a sorkötelezettség megszüntetésével, éppen ezért egzisztenciálisan is fontos a műveletekben való részvétel – ismertette Siklósi.

Afganisztán a 2001-es szeptember 11-i amerikai terrortámadást követően került a világ érdeklődésének a középpontjába, mivel feltételezések szerint ott készítették elő az akciót. A tálib rezsim megdöntése után 2003-tól vállalnak szerepet a magyar katonák. „Ha nincs a globalizáció, akkor vélhetően semmilyen katonai akcióra nem került volna sor az ázsiai államban, ráadásul fontos regionális csomópontok mellett fekszik” – emelte ki Siklósi.

Háromszor jártam meg Afganisztánt, végre ott katonának éreztem magam – hangsúlyozta Pécsvárady Szabolcs alezredes. Az afgánok is világosan látják a belső problémáikat, próbálnak rajta változtatni, de ez sok esetben nem sikerül, ezért is van szükség a külföldi katonai jelenlétre – tette hozzá. Kiemelte, hogy mivel gyakorlatilag semmilyen infrastruktúra nincs az országban, így nagyon nehéz követni, hogy éppen ki hol tartózkodik.

Szabóné Varga Erika zászlós kiemelte, hogy nagyon sokrétű felkészülés kell a misszióra, a fizikai állóképesség mellett a lelki tényezők is döntőek. Fel kellett térképezni az afgán emberek viselkedését és reagálását a magyar katonai jelenlétre – tette hozzá. Az afgán nők helyzetéről kifejtette: a magyar csoport aktív munkájának köszönhetően pozitív változások indultak meg, de sokan ezt rossz szemmel nézték.

Példaként elmondta, hogy a nők többsége ételcsomagot szeretett volna, vagy pedig varrni tanulni. A zászlós beszámolójából az is kiderült, hogy az emberek gondolkodását is meg kell változtatni, mivel hiába tanították meg a nőket varrni, sok esetben a férjük nem engedte nekik a munkát. „A magyar újjáépítési csoport mutatott egy olyan világot az ott élőknek, ami alapja lehet a későbbi fejlődésnek.”