Létezik-e magyar modell? – tették föl a kérdést Varga Mihálynak és Józsa Istvánnak a Tranzit arénájában szombat délelőtt. A nemzetgazdasági miniszter bevezetőjében elmondta, hogy Kőszegre jövet megnézte az MSZP honlapját, ahol a „Változás elkezdődött” szlogen szerepelt, majd kijelentette, hogy valóban megkezdődött, amit a legújabb gazdasági adatok is megerősítenek. „Ég és föld a különbség a mostani gazdasági helyzet és a 2010-es között, mivel sikerült elmozdulni a perspektivátlan állapotból.” Varga szerint a magyar gazdaság bajai nem 2008–2009-ben keletkezett, hanem például a devizahitelezés kapcsán elinduló eladósodás már 2004 óta megfigyelhető.
– Úgy tűnik 2013-ban kijöttünk a technikai recesszióból, a cseh és szlovén gazdasághoz képest kedvezőbb helyzetben vagyunk, a növekedési fordulat elindult – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. „Nagymértékben függ a helyzetünk attól, hogy mi történik Európában, de a német választások lezárultát követően konszolidáció indulhat meg. (...) A kormány célja az államadósság csökkentése és a foglalkoztatottság növelése volt, amely területeken sikerült eredményeket felmutatni – tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter szerint míg Portugáliában, Görögországban százezrek mennek az utcára, addig itthon egyetlen autót sem gyújtottak föl.
Józsa István elmondta, hogy a magyar gazdaságban a privatizáció 1993-ban vette kezdetét, amely az alapja volt annak a gazdasági szerkezetváltásnak, ami 2000-re sikeresen lezajlott, és komoly eredményeket ért el. – Hogy ezt követően mi romlott el, arról komoly viták vannak – emelte ki. Az MSZP-s politikus jó lépésnek nevezte a 2002-es száznapos programot. A munkaalapú társadalomról úgy vélekedett, hogy a szocialisták a tudásalapú programban gondolkoznak. „A túlzottdeficit-eljárás lezárulása komoly eredmény, de nem helyénvaló, hogy a korábbi időszakot hibáztatják a túlzott költekezésért.”
A szocialista képviselő szerint a keleti nyitás politikája 2003-ban vette kezdetét, az utóbbi időben ráadásul az exportunk is visszaesett ezen államokba. Az elmúlt három évben nagyon jelentős növekedési deficitet szedett össze a kormány – tette hozzá. Varga szerint a gondok abból fakadtak, hogy magas volt az államadósság és alacsony a foglalkoztatottság 2010-ben. „Először konszolidálni kellett, amelynek valóban voltak növekedési áldozatai.” – Nyilván, ha a beruházási szint alacsony, nem lehet fenntartható növekedést elérni, amihez először a hitelezés beindítására van szükség – mutatott rá az NGM első embere.
„Az igény megvan a magyar gazdaságban a hitelezés beindítására, amelyre a kamatszintek csökkenése révén nyílt meg a lehetőség. Kedves István, a ti keleti nyitásotok annyi volt, hogy eladtátok az oroszoknak a Malévet és a Dunaferrt, míg az arabok kapcsán a terrorizmus kérdése volt a középpontban” – vágott vissza Varga a szocialista képviselőnek. Az uniós források kapcsán a Fidesz képviselője elmondta, hogy az utóbbi években felgyorsultak a kifizetések, míg az előző kormány nem fordított elég figyelmet ezen pénzek hatékony felhasználására.
A szocialista képviselő visszavágva elmondta, hogy 2003-ban a keleti nyitás nem csak puszta eladást jelentette. Józsa emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a Malév csődje körülbelül egy százalék GDP-elmaradást jelent, míg a Dunaferről úgy vélekedett: az elmúlt évek fejlesztései azt mutatják, hogy jó döntés született.
Varga Mihály pozitív folyamatnak nevezte, hogy a megtakarítások aránya növekszik, majd az első évfolyamos közgazdász tankönyvet ajánlotta Józsának, aki korábban azért támadta a kormányt, hogy az egyik hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom. „Az emberek nemcsak költenek, hanem megtakarítanak is, nyugodtan hívj föl, ha legközelebb ilyen sajtótájékoztatót tartasz. (...) A konszolidáció terheit arányosan kellett megosztani, mert például 2009-ben 320 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el a hazai bankrendszer, így ott még bőven volt mozgástér” – hangsúlyozta.
Az MSZP országgyűlési képviselője meglehetősen viszontagságos éveknek nevezte az utóbbi időszakot a vállalkozások szempontjából. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2010-hez képest 400-500 milliárd forinttal több adót fizetünk. „Természetesen tisztában vagyok a költés és a megtakarítás viszonyával, és valóban nem végeztem közgazdasági egyetemet.” Varga visszavágva közölte, hogy az a fő gondja, hogy sok esetben az üléspont határozza meg az álláspontot, ráadásul a „nagymamám sem végzett közgazdasági egyetemet, de a kosztpénzt jól be tudta osztani.”
Józsa szólt arról is, hogy 5-6 millió forintos éves jövedelem fölött mindenképpen magasabb adókulcsra van szükség, ráadásul az egykulcsos adó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. „Nincs gondunk a családi adókedvezményekkel, de nagy hiba, hogy az alacsony keresetűek nem tudják igénybe venni” – vélekedett. A politikus ismételten az áfa-csökkentést javasolta, valamint több adónem eltörlését.
A nemzetgazdasági miniszter átvéve a szót közölte: meg akarta dicsérni Istvánt, de végül mindig gellert kap a dolog. Varga szerint a progresszív adórendszer büntette a munkát, a magyar társadalom többsége a legmagasabb, 34 százalékos kulccsal adózott. „A jövedelmet kisebb mértékben, míg a fogyasztást nagyobb mértékben adóztatjuk – emelte ki. „Amikor egy bankár arról beszél, hogy szükséges egy magasabb kulcs, akkor sejtettem, hogy jó irányba indultunk el.”
Az uniós pénzek elosztásáról Varga elmondta, hogy a szisztéma átalakítása jelenleg is zajlik, 2010-hez képest 44 százalékkal nőtt a kifizetések összege. „2014-től egy Mercedes szintű motort kell járatni a kifizetések struktúrájában” – jegyezte meg. Józsa örömmel nyugtázta, hogy a kormány a gázra lép a kifizetések területén, de ezt már korábban meg kellett volna tenni.
A nemzetgazdasági miniszter az MNB és a PSZÁF összevonása kapcsán kijelentette, október 1-jével megtörténik az összeolvadás. Varga szólt arról is, hogy 442 millió forintért adták el a Dunaferrt 2004-ben, az ukrán tulajdonos nagyon komoly fejlesztéseket vállalt a privatizációs szerződésben, és kételyei vannak arról, hogy ez megvalósult-e. „Egy kormány nem engedheti meg magának, hogy ekkora mértékű munkanélküliség legyen a térségben, így meg kell tartani a munkahelyeket – fűzte hozzá. – A magyar állam kész vételi ajánlatot tenni, ami egy helyes magatartás a mostani helyzetben, ez nem jelent államosítást, és a ha tulajdonos elfogadja az ajánlatot, akkor lehet állami körben a Dunaferr” – jelentette be az NGM első embere.
Józsa István jelezte, hogy a Dunaferr esetében a fejlesztés volt a döntő tényező a privatizációs szerződésben, a vállalásaikat teljesítették, és a cég többet ér mint 2004-ben. Amikor ilyen mértékű leépítési veszély van, akkor a kormánynak foglalkoznia kell ezzel az üggyel – tette hozzá. A politikus elsietett lépésnek nevezte az MNB-PSZÁF összevonását.
A Tranzit – Fesztivál a határon részletes programja itt olvasható.
A fesztivál legfontosabb pillanatait az MNO, a Hír TV és a Lánchíd Rádió élőben közvetíti az olvasóknak, nézőknek és hallgatóknak.
