Ismertette: a hajléktalanok ellátására a kormány az idén összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít, továbbá – más programok mellett – csaknem 360 millió forint pályázati forrást nyújt több tucat karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez.
Gajda Róbert (Fidesz) közölte: a törvényjavaslattal alkotmányos kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés. Szólt arról, hogy a korábbi kormányok féltek a probléma kezelésétől, és úgy vélte: bár a kormányzat nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) kritikájával, mégis figyelembe vette.
Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta: elsősorban az emberséggel, az irgalommal kapcsolatos, és nem jogi kérdésnek tartja a hajléktalanságot. Közölte: egyetért a szándékkal, hogy ne legyen hajléktalan ember az utcákon, mert nem emberhez méltó az utcán élés, de szerinte a segítésnyújtás a megoldás és nem a tiltás.
Szociális problémának nevezte a hajléktalanságot az LMP-s Vágó Gábor, hangsúlyozva: ennek orvoslásához bérlakás-építési programra van szükség, mert olcsóbb és racionálisabb lakhatáshoz segíteni a fedél nélküli embereket, mint ellátórendszert működtetni.
Kontrát Károly belügyi államtitkár az ellenzéki bírálatokra válaszul elmondta, nem az a célja a kormánynak, hogy kisöpörje a hajléktalanokat a városokból, hanem hogy mindegyiküknek legyen fedél a feje felett, és egyúttal tartsák be a törvényeket. Vágó Gábornak válaszolva azt mondta, ahhoz, hogy később segíteni tudjanak a hajléktalanoknak, előbb el kell érniük, hogy egyikük se fagyjon meg az utcán. Szerinte ezt segíti az előterjesztés.
A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta: közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból, valamint a város élhetőbbé tétele miatt is indokolt lehet fellépni a hajléktalanokkal szemben. Hozzátette, akár drasztikus megoldások is elfogadhatók, de rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni a problémát. Szociális és egészségügyi kényszerintézkedésekre van szükség, nem rendészetiekre – jelentette ki.
