A kormány célja nem egy élethelyzet, a hajléktalanság büntetése, azonban a hajléktalanság mint élethelyzet nem ok arra, hogy megnehezítsék a többi, nem hajléktalan ember életét – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) államtitkára a szabálysértési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában szerdán az Országgyűlésben.
Expozéjában az államtitkár leszögezte: a törvényjavaslat szerint az első alkalommal csak felszólítással élhet a hatóság. Ám ha valaki a rendőrség, a járási hivatal arra felhatalmazott ügyintézője, a közterület-felügyelő, az erdészeti hatóság arra felhatalmazott ügyintézője, a halászati őr vagy a mezőőr felkérése ellenére nem hagyja el a kijelölt területet, akkor szabálysértést követ el, ez pedig feljelentést von maga után.
Súlyosabbnak minősül a szabálysértés, ha az elkövetés időpontját megelőző hat hónapon belül már két alkalommal érte jogerős elmarasztalás ugyanezen szabálysértés miatt. Ebben az esetben a szabálysértés elzárással is büntethető. A törvényjavaslat emellett szintén elzárással büntetné azokat is, akik a tulajdonos hozzájárulása nélkül építményt emelnek. „Fontos kiemelni, hogy a javaslat célja nem a büntetés, hanem az, hogy a jogszabályokat mindenki betartsa” – tette hozzá az államtitkár.
Kontrát Károly kiemelte, hogy a helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga korlátozott: az önkormányzat a tiltást csak az alaptörvény által szabott keretek között, egyes meghatározott területeken és a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelmében rendelheti el. Szintén fontosnak nevezte, hogy a javaslat szerint nem lehet bármilyen büntetést bármilyen sorrendben kiszabni, hanem először a releváns intézkedések, illetve a közérdekű munka alkalmazásával kell szankcionálni a szabálysértést. A javaslat nem ad lehetőséget helyszíni bírság kiszabására – tette hozzá.
Kontrát Károly hangsúlyozta azt is: a kormány meghozta a szükséges döntéseket ahhoz, hogy az ország föl tudjon készülni a télre, és ezért ma Magyarországon több fűtött szálláshely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan él az országban. Budapesten két év alatt hétszázzal nőtt a férőhelyek száma, komfortosították őket, gondoskodnak a szállókon a biztonságról, és egészségközpontot létesített a kormány. A főváros cégei foglalkoztatást és munkabért is biztosítanak a hajléktalanoknak – tette hozzá.
Ismertette: a hajléktalanok ellátására a kormány az idén összesen 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít, továbbá – más programok mellett – csaknem 360 millió forint pályázati forrást nyújt több tucat karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez.
Gajda Róbert (Fidesz) közölte: a törvényjavaslattal alkotmányos kötelezettségének tesz eleget az Országgyűlés. Szólt arról, hogy a korábbi kormányok féltek a probléma kezelésétől, és úgy vélte: bár a kormányzat nem ért egyet az Alkotmánybíróság (Ab) kritikájával, mégis figyelembe vette.
Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta: elsősorban az emberséggel, az irgalommal kapcsolatos, és nem jogi kérdésnek tartja a hajléktalanságot. Közölte: egyetért a szándékkal, hogy ne legyen hajléktalan ember az utcákon, mert nem emberhez méltó az utcán élés, de szerinte a segítésnyújtás a megoldás és nem a tiltás.
Szociális problémának nevezte a hajléktalanságot az LMP-s Vágó Gábor, hangsúlyozva: ennek orvoslásához bérlakás-építési programra van szükség, mert olcsóbb és racionálisabb lakhatáshoz segíteni a fedél nélküli embereket, mint ellátórendszert működtetni.
Kontrát Károly belügyi államtitkár az ellenzéki bírálatokra válaszul elmondta, nem az a célja a kormánynak, hogy kisöpörje a hajléktalanokat a városokból, hanem hogy mindegyiküknek legyen fedél a feje felett, és egyúttal tartsák be a törvényeket. Vágó Gábornak válaszolva azt mondta, ahhoz, hogy később segíteni tudjanak a hajléktalanoknak, előbb el kell érniük, hogy egyikük se fagyjon meg az utcán. Szerinte ezt segíti az előterjesztés.
A jobbikos Vágó Sebestyén azt mondta: közegészségügyi és idegenforgalmi szempontból, valamint a város élhetőbbé tétele miatt is indokolt lehet fellépni a hajléktalanokkal szemben. Hozzátette, akár drasztikus megoldások is elfogadhatók, de rendészeti eszközökkel nem lehet kezelni a problémát. Szociális és egészségügyi kényszerintézkedésekre van szükség, nem rendészetiekre – jelentette ki.
Vas Imre (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a jogszabály változásával nem a hajléktalanságot mint élethelyzetet szankcionálják, mert attól, hogy valaki hajléktalan, még nem követ el szabálysértést.
Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, a hajléktalanokra nem lehet homogén csoportként tekinteni. Hangsúlyozta, vannak, akik önhibájukon kívül kerülnek ebbe a helyzetbe, és mindent megtesznek, hogy kimozduljanak onnan. Hozzátette: számukra a társadalomnak minden segítséget meg kell adni. Arra is kitért, hogy eközben vannak olyanok, akik semmit sem hajlandóak tenni élethelyzetük megváltoztatásáért. Nekik azt kell üzennie a társadalomnak, hogy a toleranciának is vannak határai – jelentette ki.
Kontrát Károly az ellenzéki felvetésekre reagálva leszögezte: az önkormányzatoknak csak korlátozott joguk lesz a jogszabály alkalmazására. Emellett megerősítette, hogy nem az élethelyzetet büntetné a javaslat. Hangsúlyozta azt is: a kormány egyeztetett a javaslatról. Végül az államtitkár a javaslat támogatására kérte a frakciókat. Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.
