Brutális megszorításokra készül Magyar Péter pártja: nyugdíjreform, kórházak, iskolák bezárása és közigazgatási tisztogatás + videó

Iskolabezárás, kórházi ágyritkítás, nyugdíjreform, közigazgatási tisztogatás, agrártámogatások megvonása, igazságügyi puccs – ismerős tervek. Ám ez nem a 2010 előtti szocialista-liberális kormányok tevékenysége, hanem a Tisza Párt programja, amelyről Tarr Zoltán beszélt egy fórumon.

A Tisza Párt nem győzi bizonygatni, hogy nem készülnek megszorításokra és adóemelésekre, ám időnként elszólják magukat, és abból egy valódi neoliberális terv tárul elénk – írja a Tűzfalcsoport. A blog összegezte Tarr Zoltán 2025. február 1-jei sárospataki felszólalását, amelyet a támogatóik előtt mondott el.

Tarr büszkén mesélte, hogy

Laczó Adrienn „kiugrott bíróval” dolgoznak egy „igazságügyi helyreállítási terven”.

Azaz előre bejelentik, hogy ha hatalomra kerülnek, nekimennek a teljes igazságügyi rendszernek.

– Elmondhatom, mert most már nem titok, a héten találkoztam Laczó Adriennel, aki a kiugrott bíró, a neve talán ismerős. Van egy egyesületük, aminek a nevét most nem mondom, de abszolút nyilvános, és ők ebben az egyesületben foglalkoznak azzal, hogyan lehetne az országot, az igazságszolgáltatást visszaállítani, visszavezetni ahhoz, amiről nagyon komoly munkával, nagyon sok okos ember sok energiabefektetésével eltérítették az országot. Ez azért nagyon jó, mert készülünk arra, hogy ha sikerül, ha lesz választás, és azon sikerül olyan eredményt elérnünk, akkor hozzá kell nyúlnunk azokhoz az elrontott, tudatosan szétszedett dolgokhoz, amelyek az országot jelentik, és ennek egy nagyon fontos eleme az igazságszolgáltatás rendbetétele, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása. És ehhez az kell, hogy megfelelő szakmai felkészültségünk legyen – mondta Tarr Zoltán.

Mindezt Donald Tusk 2023-as lengyelországi hatalomátvételéről mintáznák. Tarr a videóban arról beszél, hogy Lengyelországban az egész változás, ami a Tusk-kormány újbóli színrelépését eredményezte, gyakorlatilag az igazságszolgáltatás reformjából indult, vagy arra épült.

– Volt egy 11 fős, jogászokból álló társaság,

akik előkészítették nagyon komoly, több hónapos, másfél éves munkával azt a reformot, és ahhoz kapcsolódóan nagyon sok mindent, amivel az a változás, ami Lengyelországban megtörtént, megtörténhetett.

Ez sem titok, ezzel a csoporttal mi intenzív kapcsolatban vagyunk, abból adódóan, hogy én most itt vagyok, nem tudok ott lenni egy másik eseményen, ami Budapesten van, ennek a csoportnak az egyik vezetője van most itt, egy filmbemutató volt Budapesten, meg egy konferencia, ahol ezekről a kérdésekről, az igazságszolgáltatás problémáiról és az igazságszolgáltatás átalakításának lehetőségeiről van szó – árulta el Tarr Zoltán. Hozzátette:

megvan a kapcsolatuk azokkal a lengyel emberekkel, közösségekkel, amelyek motorjai voltak a lengyelországi változásoknak, és most is jelen vannak mindabban, ami most történik.

Következtetésként ebből levonható: át akarják venni a lengyel modellt. Amikor Tusk hatalomra került, nem várt alkotmánybírósági döntésekre, nem egyeztetett, egyszerűen lecserélte a közmédia vezetőit, átvette a közszolgálati tévét élő adásban. Ellenzéki politikusokat börtönöztek be, bírósági és ügyészségi vezetőket mozdítottak el, Brüsszel pedig válaszul megszüntette a 7-es cikk szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, és megnyitotta a PiS elől elzárt uniós pénzcsapokat.

A közigazgatásban is tisztogatna a Tisza Párt

Retteghet, aki a közigazgatásban dolgozik, ugyanis Magyar Péterék ott is cserélnének mindenkit. Mint Tarr mondja: akiből nem lesz képviselő, őneki is biztos, hogy lesz feladat, mert szerinte

egyre többen vannak olyanok, akiknek az egyetlen igazi jó tulajdonsága az, hogy lojálisak a rendszerhez, és ezt valahogy majd majd orvosolni kell.

Azaz lecserélni mindenkit, aki nem osztja a Tisza Párt nézeteit. Itt még nem állna le a Tisza ámokfutása, Tarr Zoltán az oktatásról és az egészségügyről is beszélt. Szerinte ugyanazt a rendszert, ami eddig volt, nem feltétlenül szabad és kell fenntartani.

A Tűzfalcsoport rámutat, hogy

Tarr szavai mögött egy jól ismert, sokak által már korábban átélt forgatókönyv rajzolódik ki: amikor „racionalizálásról” és „struktúraátalakításról” beszél a politika, abból rendszerint bezárások, leépítések és megszorítások következnek.

Aki emlékszik a 2000-es évek baloldali kormányainak intézkedéseire, pontosan tudja, mit jelent, amikor egy politikus arról beszél, hogy „nem biztos, hogy minden településen kell iskola” vagy hogy „át kell gondolni a kórházi ágyak számát”. Felidézték: 2002 és 2010 között hivatalosan mintegy 380 önálló iskola szűnt meg, de az összevonásokkal együtt a bezárások száma reálisan 500 fölé tehető. Sok helyen a gyerekeket napi többórás buszoztatással vitték át központibb helyen lévő iskolákba.

Az egészségügyben 2007-ben több mint 16 ezer kórházi ágyat számoltak fel, részben teljes megszüntetéssel, részben „krónikus” vagy „ápolási” osztállyá minősítve őket, ami a betegek számára ugyanúgy ellátáscsökkentést jelentett. Amikor Tarr arról beszél, hogy „nem kell mindenütt megőrizni azt a darabszámú kórházi ágyat” és hogy „át kell gondolni, meddig érdemes fenntartani kis iskolákat”, akkor valójában ugyanezt a leépítési logikát hozza vissza. A kérdés nem elméleti: aki vidéki szülő vagy beteg, azt közvetlenül érintené. Mert ezek a mondatok nem hatékonyságnövelésről szólnak, hanem arról, hogy kormányváltás esetén lesz-e még helyben tanító néni és kórházi ágy vagy sem.

Tarr Zoltán és Magyar Péter (Fotó: MTI/Purger Tamás)

A gazdákat is lenézik

A Tisza mezőgazdasági átalakításba is belefogna, ami a gazdák mindennapi munkáját és a támogatási rendszert is jelentősen érintheti.

– Át kell gondolni a mezőgazdasági támogatások rendszerét, a magyar mezőgazdaság nagyon rossz állapotban van, nekünk a nagyon alacsony hozzáadott értékű mezőgazdasági termelésről át kell állnunk egy sokkal magasabb hozzáadott értékű termelésre. Tehát az, hogy alapanyagot termelünk mindenki másnak, aki aztán ebből értékes terméket hoz létre, ez nem. Egyrészt nem tudjuk olyan jól csinálni, Ukrajna ezerszer jobban csinálja, felesleges Ukrajnával versenyezni a búzában meg a kukoricában, ellenben nagyon sok minden mást sokkal magasabb szinten tudnánk csinálni – hangzott el a fórumon. Ezt követően Tarr Zoltán lenézően nyilatkozott a magyar gazdákról: 

– Ezer és egy probléma van ezzel, hozzá kell alaposan nyúlni, ami nem lesz könnyű, hiszen nagyon sokan viszonylag jól elvannak anyagilag, vagy nem érdekeltek, inkább így fogalmazok,

nem érdekeltek abban, hogy magasabb hozzáadott értékű, több törődéssel létrehozott terméket készítsenek.

Ma Magyarországon nagyjából egy nyolcnapos felkészüléssel bárkiből lehet aranykalászos gazda és kezdheti el termelni ezeket, az igénytelenebb búza, kukorica satöbbi – jegyezte meg az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Ezeket végig kell gondolni, igaziból az elmúlt kormányzatok nem mertek hozzányúlni strukturálisan ezekhez a dolgokhoz, és ebből az következik, hogy hát nyilván most azokra vár, akik majd jönnek. Ez egyébként igaz a nyugdíjrendszerre, hogy mondjak még egy ilyen merész terepet.”

Mindez arra utal, hogy a Tisza Párt adott esetben forráselvonásokkal vagy jogosultsági feltételek szigorításával is nyomást gyakorolna azokra, akik nem illeszkednek az általuk kívánatosnak tartott agrárpolitikai modellbe. Külön figyelemre méltó, hogy Tarr kiemelte:

az előző kormányok nem merték meghozni ezeket az intézkedéseket, de ők készek lennének rá. Ezzel gyakorlatilag jelezte, hogy a párt olyan döntésekre készül, amelyek korábban politikailag kockázatosnak számítottak.

Az sem mellékes, hogy ugyanezt a logikát a nyugdíjrendszerre is kiterjeszthetőnek nevezte, vagyis a Tisza feltehetően nemcsak agrárpolitikai „reformokban”, hanem szélesebb körű költségvetési racionalizálásban is gondolkodik.

További játékainkhoz kattintson ide!

Borítókép: Tarr Zoltán (Fotó: Polyák Attila)