Kérdésre válaszolva M. Zoltán elmondta, hogy 800-900 rendőr kellett volna ahhoz, hogy elkezdhessék az „agresszív tömeg” oszlatását. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2006. október 23-án is műveletirányító tiszt volt, de nem tudja, hogy ki adott parancsot a lovas egységek bevetésére.
A bíró a vádlottat többször nyugalomra intette és emlékeztette arra, hogy ki a vádlott. Arra is többször felhívta a figyelmét, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.
Amikor a bíró azt kérdezte a vádlottól, hogy „megtehette volna, hogy nem rendeli ki a hiányos felszerelésű rendőröket?” – M. Zoltán közölte, hogy további vallomást nem kíván tenni és újabb kérdésekre sem kíván válaszolni.
A bíró ezután felolvasta M. Zoltán korábbi vallomásait, amelyeket a 2006. október 23-i budapesti összecsapásokkal kapcsolatban tett, majd ismertette a vádlott azon jelentéseit, amelyeket közvetlenül az események után készített feletteseinek.
A vádirat szerint az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, többtucatnyi rendőr megsérült.
A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett. Ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.
A per csütörtökön folytatódik az ötödrendű vádlott egy másik, korabeli jelentésének ismertetésével, majd további vádlottakat hallgatnak meg.
