Antal Attila, az ügy harmadrendű vádlottja hangsúlyozta: amikor 2007. január 1-jén a BKV Zrt. vezérigazgatójává kinevezték, akkor szembesült azzal az „iszonyatos méretű problémahalmazzal”, amelyet a BKV Zrt. korábbi vezetése, valamint a 4-es metró beruházásának irányítása okozott. Kitért arra, hogy az ország legnagyobb projektjének irányítására létrehozott 19 tagú szervezet, amelynek a tagjai közül csak nyolcnak volt mérnöki képzettsége, nem rendelkezett megfelelő kompetenciával.
Hozzátette, az AAM Zrt. szerződtetése jó döntés volt, ma is úgy gondolja, hogy ezt meg kellett hoznia. Véleménye szerint a vezetési tanácsadó céggel egy évvel később felbontott szerződés, a cég kiválása a 4-es metró beruházásából „a mai napig visszaigazolható” hiányt okozott.
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró kérdéseire Balogh Zsolt negyedrendű vádlott – aki Antal Attilát követte megbízott vezérigazgatóként a BKV Zrt. élén – megtagadta a választ, egyebek mellett arra a kérdésre is, hogy miért bontotta fel a szerződést. Az AAM Informatikai Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója – ma az igazgatóság elnöke – tanúvallomásában hangsúlyozta: nem ismeri Hagyó Miklós elsőrendű vádlottat, a kecskeméti tárgyaláson találkozott vele először.
Homonnai János ügyész kérdésére azt mondta: cége a magyar vezetési tanácsadó piac vezető gazdasági társasága, annak ellenére, hogy a „BKV-hatás” erősen hatott rájuk. Közölte: 1996-ban végezték az első munkát a BKV Zrt.-nek, 2007-ig évente 5-15 millió forint összegű szerződéseket kötöttek a közlekedési vállalattal, éves bevételük 55-65 százalékát az államigazgatástól kapott megrendelések biztosították.
A tanácsadó cég elnöke beszámolt arról, hogy a BKV Zrt.-hez kerültek, s a középvezetők nem szerették azt a fajta munkavégzést, ahogy ők dolgoztak. „Szálka voltunk a szemükben, mert dolgoztattuk őket, betartattuk a határidőket” – fogalmazott a tanú. Úgy vélte, a 4-es metró projektjének irányításán legalább 180-200 embernek kellett volna dolgoznia. Kérdésre válaszolva azt mondta: szükséges volt munkájuk a beruházás irányításában, azonban sokkal korábban kellett volna bekapcsolódni a projektvezetésbe. A cég elnöke tanúvallomásában úgy fogalmazott: a beruházás 169 milliárdról indult, amikor odaértek, akkor már 100 milliárddal többe került, s most, mikor elszámolják, még 100 milliárddal kerül majd többe.
A BKV Zrt. és az AAM Zrt. között a 2007. januárban kötött első szerződés a „Metro4 projekt koordinációs feladatainak támogatásáról” és egyéb feladatokról szólt, ezekért 50 millió forintot utalt át a közlekedési vállalat 2007. április és július között. 2007 decemberében további két szerződést kötött a BKV 5 évre a tanácsadó céggel: a nagyprojektek támogatására, illetve a 4-es metró beruházásának szakértői támogatására.
Az AAM Zrt. elnöke az ötéves időtartamot azzal indokolta, hogy az akkori tervek szerint a beruházásnak 2012-ben el kellett volna készülnie. A vádirat szerint a BKV Zrt. számára „szükségtelen szolgáltatásokra” kötött szerződések alapján a vezetési tanácsadó cég részére a Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, megbízott vezérigazgató által 2008. április 22-án történt felmondásig összesen 133,5 millió forintot fizettek ki.
A főügyészség szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig megközelítőleg 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak. A bizonyítási eljárás október 3-án tanúk meghallgatással folytatódik.
