A politikus szerint pártja 2002-ben nem volt versenyképes a szocialistákkal az utcai kampányolásban, a hivatalos párttagok száma ugyanis tízezer alatt volt, akiknek csak egy részét tudták mozgósítani. Ez meg is mutatkozott a választások napján, mivel nem tudtak a tízezernél több szavazókör mindegyikébe megfigyelőt küldeni a választások tisztaságának ellenőrzésére. „Megítélésem szerint ez nagyban befolyásolta a végeredményt” – fogalmazott.
Kiemelte azt is, hogy ebből a felismerésből és sokkhatásból következően az emberek később maguk szólították meg a Fideszt a polgári körökön keresztül. Kövér László szerint így ma a negyvenezres párttagságnál is többen vannak, akik formalitások nélkül is hajlandók támogatni a kormánypárt kampányát.
Az augusztusi összesített közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz–KDNP még teljes körű ellenzéki összefogás esetében is megszerezné a mandátumok több mint 70 százalékát. Természetesen a Karácsony Gergely szakadár LMP-s képviselő által készített modellt nem kell szentírásnak venni, de az erőviszonyok feltérképezése szempontjából hasznos lehet.
A júliusi összevont közvélemény-kutatási eredmények alapján ugyancsak több mint a mandátumok kétharmadát szerezné meg a Fidesz–KDNP, akkor is, ha az ellenzék összefogna.
Ha a júniusi közvélemény-kutatási eredményekkel számolunk, közel lenne a Fidesz–KDNP a kétharmados győzelmhez.
A májusi közvélemény-kutatási eredmények alapján abszolút többséget szerezne a Fidesz–KDNP a Jobbik nélküli teljes ellenzéki összefogás esetén is. A modellszámítások alapján az látszik, hogy az ellenzéki erők a legjobb eredményeiket Budapesten és a megyei jogú városokban érhetik el.
A közvélemény-kutatások Fidesznek kedvező eredményeire vonatkozó kérdésre azt mondta, „ha ez ismét elaltatja az éberségünket, akkor megérdemeljük a sorsunkat”. Kövér László szerint ez a Fidesz politikusai mellett a szavazóikra is vonatkozik, mert 2002-ben a közvélemény-kutatásokon a Fideszt támogatók közül nagyon sokan otthon maradtak, mivel úgy gondolták, nincs rájuk szükség, illetve a „kisgazdapárt erkölcsi bomlásán bosszankodva” nem voltak hajlandóak a Fideszre szavazni.
A házelnök szerint az akkori választások második fordulója megmutatta, hogy többen voltak az ellenfél szavazóinál, csak átaludták az első fordulót. Kövér elmondta, ez komoly lecke volt a Fidesz vezetőinek és szavazóinak egyaránt, „nem beszélve arról a nyolc évről, ami ezután következett, és amit nehéz lesz elfelejteni”.
Kövér László nem ért egyet azzal, hogy 2002-ben későn kezdték vagy „ellazsálták” volna a kampányt, mint mondta, azt gondolták, hogy a kormányzásuk eredményeinek bemutatása elegendő lesz „minden rágalom, mocskolódás, uszítás és feszültségkeltés ellen”. Úgy fogalmazott, igyekeznek továbbra is jól kormányozni és bemutatni, mit veszíthet az ország vereségük esetén, de bármilyen meglepetésre felkészültek, és még egyszer nem eshetnek ugyanabba a csapdába, mert az országnak nincs elvesztegetni való „nemhogy nyolc, de négy vagy egy éve sem”.
A választmányi elnök az időközi választásokra kitérve elmondta, nem érdemes belőlük következtetéseket levonni az országgyűlési voksolásra, de a Baján történtek szerinte jól modellezik, milyen „módszerek, fogások” várhatók az ellenzéktől.
