A megemlékezésen részt vettek az 1956-os szervezetek képviselői, valamint Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, Antall József volt kormányfő özvegye, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai államfő özvegye.
A volt kormányfő szerint a köztársasági elnök újévi köszöntőjében megjelölt egy célt és egyben feladatot azzal a szóval, hogy hazaszeretet. „Azok, akik itt nyugszanak, azok vezéreljenek bennünket és töltsön el emlékük ezzel a nemes érzéssel, ami ezer év óta megtartotta ezt az országot a mai napig" – mondta.
Fegyverrejtegetés és szervezkedés volt a „bűnük”
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság honlapján az olvasható, hogy az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatai közül Bartók János, Bencsik József, Dudás József, Léderer Jenő Tibor, Pintér József, Pólya Ferenc Sándor, Szabó János, Szívós Géza a temető 233-as parcellájában méltatlan körülmények között nyugodtak. A szabadságharc hőseinek hamvait a Szabadságharcosokért Közalapítvány és a Nemzeti Örökség Intézete január második hetében áthelyeztette társaik mellé, az ’56-os hősök 300-as parcellájába.
A www.magyarforradalom1956.hu adatai szerint a férfiak többségét fegyver- és lőszerrejtegetés miatt végezték ki; Dudás Józsefet, aki a Szabad Nép-székházban Magyar Függetlenség címmel indított lapot, szervezkedés vezetésének vádjával ítélték halálra, ugyancsak ez volt a vád a Széna téri Szabó bácsiként ismert Szabó János ellen is, akit 1957. január 19-én végeztek ki.
A gyászszertartást a Nemzeti Örökség Intézete szervezte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!