A szaktárca vezetője kiemelte: elhatározott céljuk a tanári, tanítói szakma megbecsülésének növelése. Szerinte ez ott kezdődik, hogy nem szakmának, hanem hivatásnak nevezik.
Balog Zoltán arról is szólt, hogy az önbecsülés, azaz, hogy az ember nélkülözhetetlen, nem helyettesíthető. Az önbecsülés fontos eleme, hogy az ember bízhat a saját szakértelmében és a felsőoktatásban megszerzett tudásban, amire a későbbiekben építhet. Legalább ilyen fontos – folytatta –, hogy a pedagógusok a pályatársak szakértelmében is bízhassanak.
A tárca vezetője hangsúlyozta a tanárképzés megújításának fontosságát is, hogy ne lehessen a tanári diplomát csak úgy mellékesen megszerezni és aztán mellékesen kezelni. Szerinte az sem mindegy, mikor hozza meg valaki a döntést a tanári diploma megszerzéséről. Azt szeretnék üzenni az ösztöndíjjal, hogy ezt a döntést az „első percben” meg kell hozni. A pedagógusdiploma ne csak ugródeszka legyen más karrierekhez, ne csak a felnőtté válás késleltetése legyen – fogalmazta meg a miniszter.
Balog Zoltán kitért arra is, néhány éve még lehetett valakiből 15 óra gyakorlat után tanár, a Bologna-rendszerben aztán ez fél évre nőtt. A jelenlegi kormány egy évet tart szükségesnek és helyesnek – jelezte.
A tárca vezetője hozzátette: fontos, hogy az intézményrendszeren belül biztosítsák a szakma minőségét és a megbecsülését, hogy ne kívülről mondják meg, ki a jó tanár és mi a jó teljesítmény. Erre szolgál a szakfelügyelet – mondta. A szigorú szakmai követelmények és az önálló gondolkodás ugyanakkor egyáltalán nincsenek egymással ellentmondásban – rögzítette.
Balog Zoltán szerint alapvető felismerés, hogy az iskolarendszer, az iskola nagy lehetőség a társadalom, a nemzeti közösség összetartó erejének erősítésben és a szolidaritás kialakításában segíthet. Ebben nagyon fontos szerepük lehet az első generációs tanárértelmiségieknek – állapította meg.
A tárca vezetője szólt arról, hogy az oktatás, a nevelés elsősorban nem szolgáltatás, hanem szolgálat, és az utóbbit sohasem szabad összekeverni a szervilizmussal.