Minden áldozatnak jár az emlékmű

Érthetőek a viták az emlékmű körül, de a kormány arra kér mindenkit, ne csináljanak politikai kérdést az együtt érző megemlékezésből.

Közleményükben úgy fogalmaztak: ez emberiességi kérdés, továbbá aláhúzták azt is, hogy „a történelmi tények önmagukért beszélnek”. Mint írták: „az emlékmű körüli viták érthetőek, hiszen fontos kérdésről van szó, de nagyon reméljük, hogy senki nem vonja kétségbe, hogy az 1944. március tizenkilencedike után történtek áldozatainak kijár az együtt érző és tisztességes emlékezés”.

Felidézték: 1944. március 19-én Magyarországot megszállták a náci Németország csapatai, az ország ezen a napon elveszítette függetlenségét. Hozzátették: Magyarország Alaptörvénye világosan fogalmaz: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra."

Ezért döntött a kormány úgy, hogy a megszállás 70. évfordulója alkalmából felállítja a német megszállás emlékművét, amely minden áldozatnak emléket állít. „Arra kérünk mindenkit, hogy ne csináljon az együttérző megemlékezésből politikai kérdést” – írták a közleményben –, mert Magyarország kormányának célja, hogy hazánkban az emlékezés kultúrája kialakuljon.

Az elkészült koncepciótervet Melocco Miklós és Benedek György szobrászművész szakvéleményben támogatta – írta a KIK. Álláspontjuk szerint – idézték a szobrászokat – az egyedülálló, „páratlan kvalitásos, kifejező és szuggesztív, környezetébe jól illeszkedő" koncepcióterv alkalmas arra, hogy az alapján a kitűzött határidőre, március 19-ig a megjelölt területen elkészülhessen az alkotás. Ezen felül a Budapest Galéria is egyetért az emlékmű megépítésével – tette hozzá az információs központ.

A szakvéleményben rögzítettek alapján, és figyelembe véve, hogy „egyedül az emlékmű koncepció- és látványtervét elkészítő ajánlattevő alkalmas arra, hogy a beruházást a megjelölt határidőn belül kivitelezze", a Miniszterelnökség a koncepciótervet elkészítő szobrászt kérte fel rendkívüli sürgősségre alapozott közbeszerzési eljárásban ajánlattételre – közölték, megerősítve, hogy a Miniszterelnökség kizárólag Párkányi Raab Péter szobrászművészt hívta fel ajánlattételre, amire a közbeszerzési törvény adott lehetőséget.

A múlt év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára emlékművet állítanak Budapesten, a Szabadság téren. A határozat szerint a kormány társadalompolitikai szempontból fontos célnak tartja, hogy 2014. március 19-re elkészüljön a megszállásra emlékeztető alkotás. Az emlékmű megvalósítását nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították.

Az MSZP, az Együtt–PM és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) kifogásolta az emlékmű felállításáról szóló kormányzati döntést. A Jobbik egyetért az emlékműállítással, ugyanakkor áthelyeztetné a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija keddi budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva mondta azt, hogy nem támogatják a Szabadság téri német megszállás emlékművének felállítását, mert problematikus, ha azt az üzenetet közvetíti, hogy a magyar államnak nem volt felelőssége 1944 után.