Az idei év első hónapja három időközi önkormányzati választást hozott, amelyek a közelgő 2014. április 6-i országgyűlési voksolás fényében egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. A januári megméretések között a nagykátai voksolás bírt kiemelkedő jelentőséggel, mivel egy 10 ezer főnél népesebb településen az országos lefedettségű pártok is általában elindulnak. Persze a kisebb falvakban is történtek nagyon érdekes dolgok.
Januárban 2297 fő élhetett volna az állampolgári jogával, amelyből 1007-en jelentek meg a szavazóurnáknál. Ez 43,84 százalékos részvételi aránynak felelt meg, ami viszonylag magas aktivitási rátának tekinthető. A legnagyobb arányú aktivitás a Baranya megyei Drávasztárán (69,35 százalék), míg a legkisebb Nagykátán (31,4 százalék) volt. Az utóbbi eset kapcsán már sokszor felhívtuk a figyelmet arra, hogy a 10 ezer főnél népesebb városokban általában alacsonyabb a választói kedv, mint a kis településeken.
Mint azt korábban említettük, az országos párttámogatottsági adatok szempontjából a nagykátai voksolás bírt a legnagyobb jelentőséggel. A Pest megyei településen a parlamenti erők közül az MSZP a Bajnai-párttal közösen állított jelöltet, valamint a Jobbik szállt ringbe, rajtuk kívül csak független aspiránsok indultak. A baloldal szempontjából nagyon jól jött volna egy győzelem, míg a Jobbiknak a szocik lenyomása lett volna komoly siker.
Ebben a nagykátai körzetben egyébként a Fidesz–KDNP mind 2002-ben, mind 2006-ban diadalmaskodott az országgyűlési listás szavazatokat tekintve, míg a Jobbik 2009-et követően erősödött meg. A voksolás végül egy független jelölt sikerét hozta, a baloldal csupán 18 százalék körüli eredményt tudott felmutatni, míg a Jobbik csak 14-et. Világosan kiderült, hogy a baloldal nem tudott áttörést elérni egy alapvetően jobbközép irányultságú választókerületben, míg a Jobbiknak egyetlen várakozása sem teljesült.
Drávasztárán a korábbi fideszes polgármester és egy független jelölt csapott össze, valamint új képviselő-testületet is választottak. Az előbbi esetben végül 16 szavazattal a kormánypárt támogatottságát élvező aspiráns nyert, míg az utóbbi esetben egy érdekes jelenséget láthattunk. A Baranya megyei településen a 2009-es európai parlamenti választáson, amikor a Jobbik előretörését láthattuk, akkor a párt csak 11,59 százalékot kapott, ami három százalékkal maradt el az országos átlagától.
A mostani képviselő-testületi választáson a Jobbik is állított jelöltet, aki a második legtöbb megszerzett szavazattal jutott be az önkormányzatba. Ez többek között azt mutatja, hogy a párt vagy talált egy népszerű helyi embert, vagy pedig a Jobbik támogatottsága magasabb, mint amit a közvélemény-kutatások mutatnak. Egy alacsony támogatottságú párt nem lenne képes egy ilyen voksoláson sikert elérni, ráadásul a tavalyi év folyamán is több polgármester-választást nyertek.
Összességében januárban a Jobbik egyik szeme sírhat, a másik nevethet, míg a kormánypárt örülhetett annak, hogy sikerült megtartania egy települést. A baloldal továbbra sem tudott áttörést elérni, ráadásul továbbra sincsenek jelen a kistelepülések világában. Persze ezekből az eredményekből óriási hiba lenne általános következtetéseket levonni, de arra mindenképpen jók, hogy az adott település erőviszonyait felmérjük.
A kormánypártok és a Jobbik is örülhetett a 2013-as decemberi időközi önkormányzati választásokon, a balliberális oldal viszont csupán azzal hívta föl magára a figyelmét, hogy Gyurcsányék egyik alapszervezete Toroczkai László mögé állt.
