Az év utolsó hónapjában is tartogattak izgalmas pillanatokat az időközi önkormányzati választások. A ringbe független jelöltek, a Fidesz–KDNP és a Jobbik jelöltjei szálltak be, a balliberálisok távol maradtak a megmérettetésektől. A mandátumok túlnyomó többségét a várakozásoknak megfelelően a független jelöltek nyerték, de a pártoknak is termett azért babér.
Decemberben összesen 5616 fő élhetett volna a választójogával, közülük 2700-an jelentek meg a szavazóhelyiségekben, a részvételi arány így 48,08 százalék lett. Ez egyáltalán nem számít alacsony értéknek, az emberek minden ellenkező híresztelés ellenére továbbra is érdeklődnek a helyi közélet eseményei iránt. A legnagyobb aktivitás Pálfiszegen (71,32 százalék) volt, a legalacsonyabb részvételt Ásotthalmon (38,77 százalék) regisztrálhattuk.
A Somogy megyei Kutason december 1-jén szavazhattak a helyiek, és a polgármesteri széket a Fidesz–KDNP aspiránsa szerezte meg, majdnem 50 százalékos eredménnyel. A kormánypártok általában a kis településeken nem szoktak túl jól szerepelni, mivel a független jelölteknek általában jóval nagyobb a hívószavuk, ám vélhetően a Fidesz jelöltjének az elfogadottsága elég magas lehetett a településen. A voksolás másik érdekessége, hogy a függetlenek mellett egy jobbikos is be tudott kerülni a képviselő-testületbe.
Országos hírverést kapott az ásotthalmi időközi választás, ahol függetlenként szállt ringbe Toroczkai László, a Jobbik Csongrád megyei képviselője, a korábbi budapesti utcai zavargások egyik főszereplője. A településen a korábbi fideszes polgármester lemondása miatt kellett újra szavazni, ami alapján azt lehetett várni, hogy a helyiek minden bizonnyal nem elégedettek a kormánypárti politikus munkájával.
A kampányban olyan furcsaságok is történtek, hogy a Demokratikus Koalíció helyi szervezete Toroczkai mellé állt, korábban egyébként testületileg távozott az MSZP-ből. Az ügyből országos botrány lett, és a DK helyi választókerületi elnöke is elhatárolódott saját szervezetétől. A voksolást végül több mint 70 százalékos eredménnyel nyerte meg Toroczkai, ami egyértelműen mutatta a helyiek elégedetlenségét az ügyek menetével, bár nagy kérdés, mi lett volna, ha a szavazólapon a Jobbik logója is szerepel.
A baloldal decemberben ismét nem mutatta meg magát, ami egyrészt azt jelentheti, hogy kistelepülési szinten gyakorlatilag semmilyen szervezetük nincs, másrészt jobbnak látják, ha nem indulnak, mert egy gyenge szereplés csak még rosszabb fényt vetne rájuk. A kormánypártok és a Jobbik annak örülhet, hogy sikerült egy-egy mandátumot szerezniük, míg Toroczkai fölényes győzelme nagyon komoly figyelmeztetés a kormánypártok számára a 2014-es választások előtt.
A Fidesz–KDNP és a Jobbik örülhetett egy-egy időközi önkormányzati választáson novemberben, Fóton pedig a balliberálisok nyertek, ám csalás miatt az egész voksolási folyamatot meg kell majd ismételni. Az egyik érdekesség Kerepesen történt, ahol végül a Bajnai-párt nem mert elindulni, a másik Békéscsaba, ahol Karácsony Gergelyék hibája miatt nem tudott elindulni a balliberális ellenzék.
A független jelöltek elsöprő fölényét hozták az októberben tartott időközi önkormányzati választások. A parlamenti erők közül egy sem mérette meg magát, a Fidesz–KDNP egy polgármesteri posztot vesztett 2010-hez képest.
A kormánypártok sikerével zárultak a szeptemberi–októberi időközi választások, ezzel sikerült megtörni a balliberális ellenzék lendületét, mivel szigetszentmiklósi győzelmüket követően már a 2014-es sikerüket is elkönyvelték.
A független jelöltek uralták az augusztusi időközi önkormányzati választásokat, a szocialisták a logójukat sem merték rátenni a szavazólapra egy baloldali fellegvárban. Budapesten a Margitsziget kapcsán a 13. kerület vezetése „paródiát csinált a demokráciából”.
A júliusban tartott időközi választásokon csupán független jelöltek szálltak ringbe, bár csak két kisebb településen járulhattak az urnákhoz a választók. A voksolások közel 70 százalékos részvételi arányt hoztak, ami azt mutatja, hogy ha helyi ügyekről van szó, az emberek egyáltalán nem nevezhetők fásultnak.
Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.
Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépnie a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014 vagy éppen a DK jelöltjeivel.
A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.
Kormánypárti és független jelöltek győzelmével zárultak a márciusi időközi önkormányzati választások. A Fidesz–KDNP számára a szentendrei és a dunakeszi siker bír a legnagyobb jelentőséggel, utóbbi településen még növelni is tudták a 2010-es szavazóbázisukat. Az ellenzéki erők súlyos vereséget szenvedtek, így tovább folytatódhatott a belháború a politikának azon a térfelén.
Rendkívül magas aktivitás mellett zajlottak a februári időközi helyhatósági választások, amelyeken csak független jelöltek indultak, a parlamenti pártok nem rúgtak labdába. A korábbi évekkel szemben egy sikeres népszavazást is lebonyolítottak a Fejér megyei Óbarokon, Pázmándon pedig kiderült, hogy durva lejáratókampánnyal semmire sem lehet menni.
Szintén a független jelöltek uralták a januári időközi önkormányzati választásokat. A baloldaliak újabb pofonokba szaladtak bele, míg a kormánypártok egy olyan településen győztek, ahol korábban nem sok babér termett nekik. Gyömrőn egy érvénytelen népszavazást is lebonyolítottak.
