Hónapok óta nem látott izgalmakat hoztak a szeptemberi időközi önkormányzati választások, amelyek közül a bajai októberre is áthúzódott. A balliberális oldal számára a legfőbb tét az volt, hogy sikerül-e legalább két nagyvárosban nyerniük, így bizonyítva be azt, hogy reális az esélye a 2014. tavaszi változásnak. A kormánypártoknak a status quo megőrzése volt a legfontosabb, amit összességében sikerült is elérniük.
Szeptemberben nyolc településen tartottak időközi választást, ebből három volt tízezer főnél népesebb városban. Összesen 10 020 fő élhetett volna az állampolgári jogával, közülük 3677-en járultak az urnákhoz, ami 37,39 százalékos részvételi aránynak felel meg. A legnagyobb arányban Bekölcén (71,2 százalék) szavaztak, a legkisebb aktivitás Vácott (30,58 százalék) volt. A részvételi arányt egyértelműen a nagyvárosokban tartott voksolások nyomták le, ahol csupán 30 százalékos volt az aktivitás.
Szigetszentmiklóson szeptember 1-jén voksolhattak az állampolgárok a 8-as számú választókerületben, amelyben a baloldalnak nagyon komoly hagyományai voltak. Az MSZP például a 2010-es önkormányzati választáson a megyei listás voksok alapján diadalmaskodott a körzetben. A városban először állt fel közösen a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-szövetség, és a várakozásoknak megfelelően a jelöltjük simán diadalmaskodott. A Fidesz–KDNP támogatottsága 30 százalék volt a választókerületben, ami megfelelt a 2002-es és 2006-os országgyűlési választáson elért eredményüknek.
Egy héttel később Vácott a jobbközép kormánypártok visszavágásra készültek, a balliberálisok folytatták volna a győzelmi sorozatukat. A voksolást egy belvárosi körzetben tartották, amely jobboldali többségűnek volt tekinthető. Az MSZP és a DK közösen indult, ennek ellenére a Fidesz–KDNP simán diadalmaskodott, így véget ért a baloldal „diadalmenete”. A Duna-parti városban a kormánypártoknak egy, a Fideszből kilépett politikus okozott veszteséget, de a balliberális oldal így sem tudta elérni 2002-es és 2006-os eredményét.
Szeptember 22-én Baján az ellenzéki pártok a Jobbik és az LMP kivételével ismételten összefogtak, és gyakorlatilag mindent bevetettek, hogy egy billegő választókerületben sikerüljön megszerezni az első helyet. A választókerületben megfordult Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc is. Szeptemberben a Fidesz-jelöltje győzött, de az ellenzéki pártok fellebbezése miatt a Kecskeméti Törvényszék a 32-es számú szavazókörben ismétlésre kötelezte a pártokat. Október 13-án ismételten a kormánypárt diadalmaskodott, ráadásul nagyobb fölénnyel, mint szeptember 22-én.
Az ellenzéki pártok a bajai választásnak óriási tétet tulajdonítottak, mindent bevetettek a győzelem érdekében, de így is viszonylag simán vereséget szenvedtek. A körzetben a Fidesz 47 százalékos eredménye egyértelműen megfelelt a közvélemény-kutatásokban mért adatoknak, míg a baloldal által elért több mint 41 százalék többek között annak köszönhető, hogy az összes erőforrásukat erre a választókerületre összpontosították. A baloldal számára a győzelem a dél-alföldi városban komoly lendületet adhatott volna a közeljövőre, de ezt a mostani kudarcot nehéz lesz feldolgozniuk, ráadásul novemberben Békéscsabán és Fóton tartanak fontos időközi választást.
A többi voksoláson nem meglepő módon ismételten a független jelöltek domináltak, ráadásul két faluban még kihívója sem akadt a polgármesterjelöltnek. A pártok versenyét egyértelműen a Fidesz–KDNP nyerte meg, míg a baloldal csak annak örülhetett, hogy egy feléjük hajló körzetben sikerült megszerezniük az első helyet. Messzemenő következtetéseket továbbra sem érdemes levonni, de annyi bizonyos, hogy a 2014-es választás továbbra sem tekinthető eldöntöttnek. Úgy tűnik, a baloldal képes lesz hozni a 2002-ben és 2006-ban megnyert körzeteit, ami igaz a jobboldalra is, így a végső döntést a billegő kerületek hozhatják meg.
A júliusban tartott időközi választásokon csupán független jelöltek szálltak ringbe, bár csak két kisebb településen járulhattak az urnákhoz a választók. A voksolások közel 70 százalékos részvételi arányt hoztak, ami azt mutatja, hogy ha helyi ügyekről van szó, az emberek egyáltalán nem nevezhetők fásultnak.
Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.
Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépniük a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014 vagy éppen a DK jelöltjeivel.
A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.
Kormánypárti és független jelöltek győzelmével zárultak a márciusi időközi önkormányzati választások. A Fidesz–KDNP számára a szentendrei és a dunakeszi siker bír a legnagyobb jelentőséggel, mivel utóbbi településen még növelni is tudták a 2010-es szavazóbázisukat. Az ellenzéki erők súlyos vereséget szenvedtek, így tovább folytatódhat a belháború a politikának azon a térfelén.
Rendkívül magas aktivitás mellett zajlottak le a februári időközi helyhatósági választások, amelyeken csak független jelöltek indultak, a parlamenti pártok nem rúgtak labdába. A korábbi évekkel szemben egy sikeres népszavazást is lebonyolítottak a Fejér megyei Óbarokon, Pázmándon pedig kiderült, hogy durva lejáratókampánnyal semmire sem lehet menni.
Szintén a független jelöltek uralták a januári időközi önkormányzati választásokat. A baloldaliak újabb pofonokba szaladtak bele, míg a kormánypártok egy olyan településen győztek, ahol korábban nem sok babér termett nekik. Gyömrőn egy érvénytelen népszavazást is lebonyolítottak.
