Az előző hónaphoz képest ismét emelkedett a Fidesz népszerűsége – derül ki az Ipsos szeptemberi felméréséből. Az MSZP és Együtt–PM Szövetség együttműködési megállapodásából pedig körvonalazódik, hogy a két párt szavazói több fontos kérdésben is egyetértenek. Nem történt érdemi változás a szavazók pártszimpátiájában a Tárki rendszeres pártpreferencia-kutatásának szeptemberi eredményei alapján. A Századvég adatai alapján a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 51, az MSZP 23, a Jobbik 14, az Együtt–PM 6, a DK 3, míg az LMP 2 százalékon állt.
A Nézőpont Intézet felmérése szerint az MSZP és az Együtt–PM szimpatizánsai sem lelkesednek a két párt megállapodásáért. Előbbiek harmada, utóbbiak fele reménykedik emiatt jobb választási esélyekben. A Fidesz–KDNP továbbra is jelentős előnnyel vezeti a pártok népszerűségi listáját. A Medián szeptemberi kutatásából az derült ki, hogy a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 46, az MSZP 23, a Jobbik 15, az Együtt-PM 8, a DK 5, míg az LMP 2 százalékon állt.
Ha a szeptemberi közvélemény-kutatási eredményeket összeadjuk a biztos szavazó pártválasztók körében akkor a Fidesz-KDNP 48, az MSZP 20,6 a Jobbik 13,2, az Együtt–PM 6, a DK 3,6, míg az LMP 3 százalékot ért volna el. Ennek alapján, ha mindegyik alakulat külön indulna, akkor három párti parlament alakulna, mivel a Bajnai-pártnak a mostani állás szerint 10 százalékot kell elérnie. A mostani erőviszonyokra elsőre ránézve sokan kijelentik, hogy a jövő évi választás eldőlt, és a kormánypártok előnye már behozhatatlan.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy óriási méretű a bizonytalanok tábora, és ha összeadjuk a Fideszen kívüli pártok támogatottságát, akkor az több mint a kormányé. Persze a Jobbik szavazóinak nagy része nem fog egy esetlegesen megvalósuló közös baloldali listára voksolni, de a bizonytalanok még okozhatnak meglepetést. Az biztos, hogy a jövőben a kormánypárt hívei annak ellenére sem kényelmesedhetnek el, hogy a rendszerváltás óta nem volt olyan kabinet, amely ekkora fölénnyel vezetett volna, azonban a kormány teljesítményével elégedetlenek aránya még mindig bőven 50 százalék fölött van.
A mostani eredmények értékeléséhez természetesen érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai. 1993 szeptemberében a biztos szavazók körében a Fidesz 31,4, az MSZP 22,5, az SZDSZ 10,1, az MDF 9, az FKGP 7,3, míg a KDNP 7,2 százalékon állt, így egy akkori választáson a kormánypártok simán megbuktak volna. 1997 szeptemberében a biztos szavazók között a Fidesz és az MSZP 30-30, az FKGP 19, míg az SZDSZ 8 százalékot ért volna el, így akkor is minden bizonnyal kormányváltás lett volna egy előre hozott választáson.
12 évvel ezelőtt a Tárki adatai szerint a biztos szavazók körében az MSZP 45, a Fidesz–MDF 43 százalékot ért volna el, rajtuk kívül más erő nem került volna az Országgyűlésbe. Egy akkori választás kimenetele a közvélemény-kutatási hibahatár miatt megjósolhatatlan lett volna, de a bizonytalanok körében a baloldal több tartalékkal rendelkezett. 2005 szeptemberében a Fidesz-KDNP 46, az MSZP 43 százalékon állt, így egy akkori voksolás kimenetele is meglehetősen bizonytalan lett volna.
2009 szeptemberében gyakorlatilag már minden eldőlt, mivel a Fidesz-KDNP 65, az MSZP 18 százalékon állt. Jól látszik, hogy a korábbi évtizedekben csupán 2001-ben és 2005-ben volt kétséges, hogy a következő országgyűlési választáson milyen eredmény születik, és a felmérésekkel megegyezően 2002-ben és 2006-ban valóban a végsőkig kiélezett volt a küzdelem. Egyszer sem volt kormánypárt olyan kedvező helyzetben mint most, de a hátradőlés végzetes hiba lenne a Fidesz-KDNP részéről.
Hét éve vezeti folyamatosan a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, ráadásul júliusban még növelte is az előnyét legfőbb riválisával szemben. Tény az is, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormánypárt sem állt ilyen kedvező pozícióban, de nagy dőreség lenne a Fidesz részéről, ha elhinné, hogy már megnyerte a választásokat.
Júniusban immár 83 hónapja vezette a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, miközben az ellenzéki erők továbbra sem tudnak felmutatni komoly erősödést. A korábbi kormányzati ciklusok hasonló időszakában még egyszer sem állt ilyen jól a felmérésekben az éppen aktuális kormányzó erő.
Májusban is megőrizték előnyüket a kormánypártok, míg az ellenzéki erők továbbra sem képesek áttörésre. Mindezek ellenére ha létrejönne egy teljes, a Jobbikot is magába foglaló választási koalíció, és ezt a szavazók is elfogadnák, akkor ez az alakulat simán megnyerne egy mostani választást. A Fidesz–KDNP-kormányhoz képest egyetlen korábbi ciklus hasonló időszakában sem állt még ilyen jól kormánypárt hazánk történetében.
Áprilisban is a Fidesz–KDNP maradt az ország legnépszerűbb politikai alakulata, így a kormánypártok már 2006 júliusa óta állnak a közvélemény-kutatások élén, ami 81 hónapos rekordnak felel meg. Az ellenzéki erők csak abban az esetben tudnák legyőzni a kormánypártokat, ha abban a Jobbik is helyet kapna.
Már 80 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP a riválisaival szemben, a márciusi összesített adatok alapján a kormánypárt jelenleg megszerezné a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát, így a szocik nagyobb verést kapnának, mint 2010-ben. Egyébként a korábbi kormányok hasonló időszakában a kormánypártok egyszer sem álltak ilyen jól, és mindannyiszor súlyos vereséget szenvedtek volna.
A februári közvélemény-kutatásokat összefoglaló cikkünkben arról írtunk, hogy növelte előnyét a Fidesz–KDNP a pártok versenyében a riválisokkal szemben, így a kormányerők már 2006 júliusa óta vezetnek, ami 79 hónapos egyedülálló rekordnak számít a rendszerváltozás óta. A biztos szavazókat tekintve az ellenzék fölényben van, de teljes összefogás egyelőre nem várható a parlamenti patkónak azon az oldalán.
Továbbra is magabiztosan vezet a Fidesz–KDNP-szövetség az összes, januárban publikált közlemény-kutatás szerint, az MSZP nem erősödik jelentős mértékben, míg a Jobbik és az LMP folyamatosan veszít támogatóiból. Gyurcsányék egyelőre nagyon távol vannak a parlamenttől, s Bajnaiéknak sincsen okuk az örömre.
