A júliusi közvélemény-kutatások is egyértelműen kormánypárti fölényt mutattak, így a Fidesz–KDNP pontosan hét éve vezeti a pártok népszerűségi listáját, ami a hazai rendszerváltás óta egyedülálló rekordnak számít. Az Ipsos júliusi felmérése szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 50 százalékot ért el, az MSZP 27 százalékot. Az aktív szavazók 12 százaléka voksolna a Jobbikra, 7 százalék az Együtt–PM-re, míg az LMP és a DK 2-2 százalékot kapna. A Tárkinál a biztos szavazó pártválasztók körében a kormánypártok 54, az MSZP 18, a Jobbik 16, az Együtt–PM 7, míg az LMP és a DK 2-2 százalékon állt.
A Nézőpont Intézet adatai szerint az aktív szavazók körében a Fidesz–KDNP 39, az MSZP 13, a Jobbik 12, az Együtt-PM-re 11, az LMP-re négy, míg a Gyurcsány-pártra 0,4 százalék voksolna. A Medián felméréséből az derült ki, hogy a biztosan szavazók körében továbbra is meghatározó a Fidesz fölénye: a kormánypárt a szavazatok 46 százalékára számíthatna, míg az MSZP 20 százalékot, a Jobbik 14, az Együtt–PM pedig 12 százalékot kapna. A felmérés alapján az LMP és a DK egyaránt 3-3 százalékos támogatottsággal szorulna ki a parlamentből. A Századvég a múlt hónapban nem készített felmérést.
A júliusi összevont adatok biztos szavazó pártválasztók körében nagyon magabiztos kormánypárti fölényt mutat. A Fidesz–KDNP a voksok 47,25, az MSZP 19,5, a Jobbik 13,5, az Együtt–PM 9,25, az LMP 2,75, míg a DK 1,85 százalékot ért volna el.
Körülbelül kilenc hónappal a 2014-es országgyűlési választások előtt ezek az adatok nagyon kedvezőnek tűnnek a kormánypárt számára, mivel csak abban az esetben szenvedne vereséget, ha a teljes ellenzéki spektrum összefogna ellene, de erre a mostani politikai helyzetben nem túl sok esély van. A mostani eredmények értékeléséhez természetesen érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai.
1993 júliusában a Szonda-Ipsos adata szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 36,5, az MSZP 21,2, az SZDSZ 9,9, az MDF 9,8, a KDNP 8,4, az FKGP pedig 7,3 százalékon állt. Egy akkori választáson tehát simán bukott volna a jobbközép kormánypárt, míg az ellenzéki Fidesz egymaga megszerezte volna a mandátumok többségét. 1997 júliusában a teljes népesség körében az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció 22 százalékon állt, míg az ellenzéki Fidesz–FKGP–MDF–KDNP együttesen 35 százalékon, így egy akkori választás is a kabinet bukását hozta volna.
2001 júliusában a biztos szavazók körében az MSZP 44, a Fidesz 39, az SZDSZ 6, míg a MIÉP 5 százalékon állt. Egy akkori választás kiélezett, de minden bizonnyal balliberális győzelmet hozott volna az első Orbán-kormánnyal szemben. Nyolc évvel ezelőtt a Fidesz 52, míg az MSZP 40 százalékon állt, így egy választási helyzetben a kormány bukása következet volna be. Négy évvel ezelőtt már minden lefutottnak volt tekinthető, mivel a Fidesz–KDNP 65, az MSZP 21, a Jobbik pedig 9 százalékon állt.
Az 1990-es rendszerváltás óta tehát egyszer sem fordult elő, hogy valamelyik kormánypárt olyan kedvező helyzetben legyen, mint most a második Orbán-kormány. Igaz az MSZP képes volt arra, hogy 2005-ös kellemetlen pozícióján fordítson, de annak a levét gyakorlatilag máig isszák a szocialisták. Mindezek ellenére egyáltalán nem lehet kizárni, hogy a kormány számára egy váratlan esemény, és a bizonytalan, de kormányváltást akaró szavazók aktivizálódása az erőviszonyok megváltozásához vezessen 2014 tavaszán. A Fidesz–KDNP számára a legnagyobb hiba az lenne, ha ettől kezdve hátradőlve várná a választások végeredményét.
Júniusban immár 83 hónapja vezette a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP, miközben az ellenzéki erők továbbra sem tudnak felmutatni komoly erősödést. A korábbi kormányzati ciklusok hasonló időszakában még egyszer sem állt ilyen jól a felmérésekben az éppen aktuális kormányzó erő.
Májusban is megőrizték előnyüket a kormánypártok, míg az ellenzéki erők továbbra sem képesek áttörésre. Mindezek ellenére ha létrejönne egy teljes, a Jobbikot is magába foglaló választási koalíció, és ezt a szavazók is elfogadnák, akkor ez az alakulat simán megnyerne egy mostani választást. A Fidesz–KDNP-kormányhoz képest egyetlen korábbi ciklus hasonló időszakában sem állt még ilyen jól kormánypárt hazánk történetében.
Áprilisban is a Fidesz–KDNP maradt az ország legnépszerűbb politikai alakulata, így a kormánypártok már 2006 júliusa óta állnak a közvélemény-kutatások élén, ami 81 hónapos rekordnak felel meg. Az ellenzéki erők csak abban az esetben tudnák legyőzni a kormánypártokat, ha abban a Jobbik is helyet kapna.
Már 80 hónapja vezeti a közvélemény-kutatásokat a Fidesz–KDNP a riválisaival szemben, a márciusi összesített adatok alapján, a kormánypárt jelenleg megszerezné a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát, így a szocik nagyobb verést kapnának, mint 2010-ben. Egyébként a korábbi kormányok hasonló időszakában a kormánypártok egyszer sem álltak ilyen jól, és mindannyiszor súlyos vereséget szenvedtek volna.
A februári közvélemény-kutatásokat összefoglaló cikkünkben arról írtunk, hogy növelte előnyét a Fidesz–KDNP a pártok versenyében a riválisokkal szemben, így a kormányerők már 2006 júliusa óta vezetnek, ami 79 hónapos egyedülálló rekordnak számít a rendszerváltozás óta. A biztos szavazókat tekintve az ellenzék fölényben van, de teljes összefogás egyelőre nem várható a parlamenti patkónak azon az oldalán.
Továbbra is magabiztosan vezet a Fidesz–KDNP-szövetség az összes, januárban publikált közlemény-kutatás szerint, az MSZP nem erősödik jelentős mértékben, míg a Jobbik és az LMP folyamatosan veszít támogatóiból. Gyurcsányék egyelőre nagyon távol vannak a parlamenttől, s Bajnaiéknak sincsen okuk az örömre.
