A januári hazai közvélemény-kutatási eredmények továbbra is azt mutatják, hogy a Fidesz–KDNP fölényesen vezet riválisaival szemben. A Századvég szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg 40, az MSZP 29 százalékon áll. A Jobbikra 18, az LMP-re pedig 5 százalékuk adná voksát. A Demokratikus Koalíciót ebben a dimenzióban 1, egyéb pártokat pedig 7 százalék juttatná a parlamentbe. Az Ipsos adataiból az derült ki, hogy a Fideszt 41 százalék, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbik 12 százalékon áll, az LMP 5, a DK pedig 3 százalékot kapna.
A pártválasztók között a Fidesz–KDNP támogatottsága a decemberi 39 után januárra 40 százalékra, az MSZP-é pedig 24 százalékról 28-ra emelkedett – olvasható a Tárki legfrissebb közleményében. A kormánypárt a választani tudó biztos szavazók körében 43 százalékos, a teljes népességen belül pedig 27 százalékos támogatottsággal rendelkezik. A szocialisták a biztos szavazók körében 27 százalékon állnak, a teljes népességen belül 16 százaléknyi választópolgár ikszelné most vasárnap az MSZP-t – derült ki a Medián felméréséből.
Bajnai egyre lejjebb
A négy intézet összevont adatai alapján a biztos szavazók körében a Fidesz–KDNP 41, az MSZP 29, a Jobbik 15,25, az LMP 5,5, míg a DK 2 százalékon áll. Ezen számok alapján könnyen elképzelhető, hogy a választásokat követően csupán hárompárti parlament alakulna, mivel az LMP mostani belső viszályai miatt nem valószínű, hogy növelni fogja a támogatottságát. Az új választási rendszer hatása egyelőre teljesen kiszámíthatatlan, így azt sem lehet tudni, hogy a választókerületben hogyan oszlik meg a pártok támogatottsága, így nagyon nehéz megjósolni, hogyan oszlanak majd el a mandátumok.
Az e havi felmérések arra is rámutattak, hogy a Bajnai Gordon által alapított Együtt 2014 támogatottsága az október végén mért 22 százalékról mostanra jócskán lecsökkent. A Medián, amely tavaly még kimagasló eredményt mutatott ki a virtuálisan létező alakulatnak, most csak 7 százalékra mérte őket. A Tárki szerint a teljes népesség körében Bajnaiék már csak 3 százalékot tudhatnak magukénak. Mindezek alapján jól látszik, hogy a volt miniszterelnök köre jelentősen elszámította magát, és idővel kénytelenek lesznek teljesen az MSZP akaratának alárendelni magukat.
Egyszer sem vezetett a kormánypárt
Ahhoz, hogy jobban lássuk a mostani párttámogatottsági adatok jelentőségét, érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában milyenek voltak az erőviszonyok. 1993 januárjában a Szonda Ipsos adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 38,6, az MSZP 14,3, az MDF 11,7, az SZDSZ 11,1, az FKGP 7,1, míg a KDNP 6,2 százalékon állt. Az akkori választási rendszer szerint a fiatal demokraták simán megszerezték volna az abszolút többséget. 1997 januárjában a Szonda Ipsos adatai szerint a Fidesz 17, az FKGP 14, az MSZP 12, az SZDSZ pedig 6 százalékon volt, így ha akkor lett volna egy választás, a szociálliberális koalíció mindenképpen vereséget szenvedett volna.
12 évvel ezelőtt a biztos szavazók között az MSZP-nél 45, a Fidesznél 33, az SZDSZ-nél 7, míg az MDF-nél 5 százalékot mértek. Ennek alapján az akkori balliberális ellenzék sima győzelmet aratott volna egy előre hozott választáson. 2005 januárjában a Fidesz 48, míg az MSZP 40 százalékot ért volna el, míg rajtuk kívül egyetlen erő sem jutott volna be a parlamentbe. Négy évvel ezelőtt a Fidesz–KDNP 62, az MSZP pedig 28 százalékon állt, így már akkor jól látszott, hogy a szocialisták az egyharmados mandátumarányt sem fogják elérni.
Az eredményekből világosan látszik, hogy a kormánypártok a választások előtti év kezdetén még egyszer sem álltak olyan jól, mint most. Az adatok azonban csalókák is lehetnek, mivel például nyolc évvel ezelőtt az MSZP a viszonylag tetemes hátrányát 2006 tavaszára ledolgozta. A mostani felmérésekből egyértelműen kitűnik, hogy az ellenzék szavazói többen vannak, mint a kormánypártiak, de a Jobbik hívei és a többi ellenzéki erő közötti különbségek egyelőre mindennemű összefogást kizárnak.
