Egyszer sem vezetett a kormánypárt
Ahhoz, hogy jobban lássuk a mostani párttámogatottsági adatok jelentőségét, érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában milyenek voltak az erőviszonyok. 1993 januárjában a Szonda Ipsos adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 38,6, az MSZP 14,3, az MDF 11,7, az SZDSZ 11,1, az FKGP 7,1, míg a KDNP 6,2 százalékon állt. Az akkori választási rendszer szerint a fiatal demokraták simán megszerezték volna az abszolút többséget. 1997 januárjában a Szonda Ipsos adatai szerint a Fidesz 17, az FKGP 14, az MSZP 12, az SZDSZ pedig 6 százalékon volt, így ha akkor lett volna egy választás, a szociálliberális koalíció mindenképpen vereséget szenvedett volna.
12 évvel ezelőtt a biztos szavazók között az MSZP-nél 45, a Fidesznél 33, az SZDSZ-nél 7, míg az MDF-nél 5 százalékot mértek. Ennek alapján az akkori balliberális ellenzék sima győzelmet aratott volna egy előre hozott választáson. 2005 januárjában a Fidesz 48, míg az MSZP 40 százalékot ért volna el, míg rajtuk kívül egyetlen erő sem jutott volna be a parlamentbe. Négy évvel ezelőtt a Fidesz–KDNP 62, az MSZP pedig 28 százalékon állt, így már akkor jól látszott, hogy a szocialisták az egyharmados mandátumarányt sem fogják elérni.
Az eredményekből világosan látszik, hogy a kormánypártok a választások előtti év kezdetén még egyszer sem álltak olyan jól, mint most. Az adatok azonban csalókák is lehetnek, mivel például nyolc évvel ezelőtt az MSZP a viszonylag tetemes hátrányát 2006 tavaszára ledolgozta. A mostani felmérésekből egyértelműen kitűnik, hogy az ellenzék szavazói többen vannak, mint a kormánypártiak, de a Jobbik hívei és a többi ellenzéki erő közötti különbségek egyelőre mindennemű összefogást kizárnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!