Márciusban is megőrizte, és bizonyos intézeteknél növelte előnyét a Fidesz–KDNP az ellenzéki pártokkal szemben, így a kormánypártok a Tárki mérése alapján 2006 júliusa állnak az élen, ami 80 hónapos, a magyar rendszerváltozás óta példátlan rekordnak számít. A Medián felmérése szerint a biztos szavazók körében a Fidesz támogatottsága 41-ről 45 százalékra emelkedett, a szocialistáké pedig 17-ről 24 százalékra. A Jobbik tábora 19 százalékról 17-re csökkent, az Együtt 2014 – PM szövetség biztos szavazóinak aránya pedig 15-ről 8 százalékra esett.
A Fidesz stabilan őrzi vezető pozícióját mind a teljes népesség, mind a biztos szavazók körében – derül ki a Századvég március 29-én felméréséből is. Az Együtt 2014 és az MSZP együtt sem éri el a kormánypárt támogatottságát. A Tárki március 27-én arra jutott, nincs jelentős változás a kormánypártok népszerűségében, a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 50, az MSZP 19 százalékon áll.
Az Ipsos március 18-ai felmérése szerint a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 45 százalékkal vezeti a rangsort, második a 27 százalékos MSZP, harmadik a Jobbik 14 százalékkal. Az Együtt 2014 támogatottsága az aktív és elkötelezett szavazók között 9 százalék. A Nézőpont Intézet által végzett felmérés szerint egy most vasárnapi választáson a felnőtt magyar lakosság 32 százaléka, a választásra jogosultak pedig 41 százaléka támogatná a Fidesz–KDNP-t.
Az összesített biztos szavazói pártreferenciák alapján a Fidesz–KDNP 44,6, az MSZP 22,4, a Jobbik 14,8, az Együtt 2014 pedig 8,6 százalékon állt. A többi politikai alakulat nem jutna be az Országgyűlésbe. Az LMP-ből kilépő, majd a Bajnai-csapatban landoló Karácsony Gergely által készített mandátumbecslő eredménye szerint a mostani kormánypártok a parlamenti helyek 72,86, a szocialisták 13,57, a Jobbik 8,54, míg az E14 5,03 százalékát szereznék meg.
A mostani eredmények értékeléshez érdemes megnézni, hogy a korábbi kormányok hasonló időszakában hogyan álltak a pártok erőviszonyai. 1993 márciusában a Szonda Ipsos mérése szerint a biztos szavazók körében a Fidesz 40,5, az MSZP 15,1, az MDF 10,8, az SZDSZ 9,6, az FKGP 7,8, a KDNP pedig 5,1 százalékra számíthatott. Ennek alapján ha akkor tartották volna a választásokat, az ellenzéki Fidesz minden bizonnyal abszolút többséget szerzett volna, és a választási rendszert ismerve a kétharmados többsége sem lett volna kizárható.