Most érkezett: kétharmadot szerezne a Fidesz

A kormánypártok az Ipsos legfrissebb felmérése alapján egy mostani választáson megszereznék a parlamenti mandátumok kétharmadát.

Kovács András
2013. 03. 23. 17:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jövő évi választások közeledtével egyre nagyobb figyelmet kapnak a közvélemény-kutatások, és azok értelmezései. Az új választási rendszer révén változik a korábbi mandátumkiosztási szabály, így a pártok támogatottságából érdemes erre az aspektusra is figyelni. Eddig egyedül Karácsony Gergely készített mandátumkiosztási modellt az új választási rendszer fényében, a fő probléma azonban a számításaival az, hogy a Bajnai Gordon által gründolt Haza és Haladás torzított számait használja.

Mint ismert, Szigetváriék 2011 végén állítottak föl egy olyan választási modellt, amely szerint 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz nyert volna, ha a két évvel ezelőtt elfogadott szabályok alapján rendezték volna meg a szavazást. A volt szoci kampányfőnök többek között elfelejtkezett az egyéni jelöltek támogatottságáról, az esetleges pártkoalíciókról, valamint az egy forduló pszichológiai hatásáról.

Mindezek egyébként eltörpülnek azon torzítás mellett, hogy a budapesti és megyei jogú városokat érintő körzeteknél bevallottan becsléssel dolgoztak a szavazatok kiszámolásánál. Ez a torzítás csak a második kerület esetében több száz házat érint. Természetesen ennek kapcsán az egész modell érvényessége és hitelessége megbukott, de ez annyira nem zavarja a szerzőket, mivel állításaik egy jelentős része nyugat-európai lapokban is fölbukkant.

Ennek ellenére érdemes a Karácsony-modellt használni, mivel így valamilyen képet kaphatunk a várható mandátumokról, azonban néhány megjegyzést mindenképpen tenni kell a számításokkal kapcsolatban. A most már a Bajnai-csapatban focizó politikus a modell felállítása során a pártok 2010-ben kapott listás egyéni körzetes szavazatait mindig a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokkal súlyozta.

Így azt feltélezi, hogy egy adott párt támogatottsága egyenletesen nő vagy csökken az egyéni választókörzetekben az országos támogatottsággal. Ez természetesen a valóságban nem így van, mivel például 2002-ben azokban a körzetekben, ahol az MSZP volt hagyományosan erős, ott a szocialisták elsöprő győzelmet arattak, míg ahol korábban a Fidesz volt népszerű, ott kevésbé szerepeltek jól.

Az Ipsos legfrissebb felmérése szerint a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 45 százalékkal vezeti a rangsort, második a 27 százalékos MSZP, harmadik a Jobbik 14 százalékkal. Az Együtt 2014 támogatottsága az aktív és elkötelezett szavazók között 9 százalék. Más erő nem jutna be a parlamentbe. A mandátumkiosztási modell szerint a Fidesz–KDNP a mandátumok 68,84 százalékát, az MSZP 18,09, a Jobbik 8,04, míg az Együtt 2014 a parlamenti helyek 5,03 százalékát szerezné meg.

Fontos megjegyezni az eredmények kapcsán, hogy rengeteg körzetben kevesebb mint egy százalék különbséget mutat a modell a Fidesz és az MSZP között, így valós helyzetben lehet, hogy ezek a viadalok fordítottan alakulnának, így a mostani kormánypártnak nem valószínű, hogy meglenne a kétharmados többsége. A modell emellett nem veszi figyelembe azt sem, hogy egy körzetben roppant sokat számíthat, hogy egy párt milyen jelöltet indít, mivel az akár 10-15 százalék plusz vagy mínusz szavazatot is hozhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.