Az Ipsos összegzése szerint a Fidesz mögé a lakosság 27 százaléka sorakozik fel, az MSZP 14 százalékos eredménnyel a második. A kormánypárt 1 százalékpontos emelkedést, a szocialisták ugyanilyen mértékű csökkenést könyvelhettek el, ami statisztikailag nem számottevő. A Jobbikot augusztusban 8 százalék támogatta, most 6 százalékon áll. Az Együtt–PM a múltkor 4 százalékot ért el, most 3 százaléknyian támogatják. Az LMP ezúttal is 2 százalékon áll, ahogyan korábban is. A Demokratikus Koalíciót az idén mindvégig 1 százaléknyian támogatták, most a választópolgárok 2 százalékának favoritja.
A pártoktól távolságot tartók csoportja 44 százalékot tesz ki ebben a hónapban. Közülük 8 százalékra a pártpreferencia eltitkolása jellemző, 6 százaléknyian pedig aktívak, de bizonytalanok abban, hogy mely pártra voksoljanak – állapította meg a szeptember első felében az ország felnőtt lakossága körében végzett kutatása alapján az Ipsos. A cég közlése szerint mindkét csoportnak nagyjából a fele kormányváltást akar, egytizede a kabinet maradását.
A biztos pártválasztók csoportján belül a Fidesz 50 százalékos, az MSZP-nek 25 százaléka van. Az aktív szavazói körön belül a Jobbiknak 11, az Együtt–PM-nek 5 százaléka van, amivel nem jutnának be a parlamentbe, mivel a pártszövetségnek 10 százalékot kell elérnie a mandátumszerzéshez. Az LMP ezúttal 4 százalékot kapna, a DK pedig 3-at.
Az Ipsos elemzése szerint az MSZP és az Együtt–PM táborát sok minden összeköti, a választási kampányban való részben összehangolt fellépés alapjai megtalálhatóak szavazóik gondolkodásában. Számos kérdésben a DK hívei is azonos nézeteket vallanak a másik két párt támogatóival.
A legerősebb közös platform a kormányváltás iránti erőteljes igény. Ebben a hónapban a szocialista párt és az Együtt–PM szavazóinak 96-96 százaléka nyilvánította ki ezt a kívánságát. A DK-sok körében 92 százalékos az Orbán-kabinet távozását óhajtók aránya. Ez a kérdéskör egyébként jelentősen megosztja a társadalmat, hiszen a Fidesz híveinek 93 százaléka azt szeretné, ha maradna a kormány – közölte az Ipsos.
A cég szerint a rejtőzködő választópolgárok 52 százaléka a mostani kormány menesztését kívánja, 11 százaléka maradását. A részvételüket biztosra ígérő, de pártot jelenleg választani nem tudó, úgynevezett aktív bizonytalanok körében 47 százalék a kormányváltást támogatók aránya, és 10 százalékuk konzerválná a mostani hatalmi viszonyokat – mérték.
Az ellenzéki oldalon további összekovácsoló tényező az Ipsos szerint a miniszterelnök negatív megítélése: szeptemberben a szocialistáktól – egy 100 fokú, a rokon- és ellenszenvet kifejező skálán – 10 pontot, az Együtt–PM támogatóitól 12 pontot kapott. A DK-sok 8 pontot adnak Orbán Viktornak.
A titkolózó és aktív bizonytalan választók körében az előbbieknél magasabb, de az átlagos (a lakosság egészében 37 pont) alatti a miniszterelnök népszerűségi mutatója: 25, illetve 31 pont. A másik oldalon 79 pontos népszerűségi mutatóval fejezik ki a miniszterelnök mellett való kiállásukat.
A baloldali-liberális pártok társadalmi beágyazottsága eléggé eltérő. Az MSZP nemcsak a szavazótábor méretével jár elől a sorban, hanem azzal is, hogy széles az általa befogott választói kör, ha az iskolázottságot és a településtípust vesszük alapul – olvasható az elemzésben. Amely rétegekben a szocialisták támogatottsága alatta marad a 14 százalékos átlagának, ott is csak 2-3 százalékponttal kisebb a tábora. Ilyen például a szakmunkások és a községben lakók csoportja, ezekben 11-12 százalékon áll.
Az Együtt–PM szavazói közössége az Ipsos szerint karakteresebb, a diplomásoknál és a fővárosban 6 százalékot, azaz dupláját hozzák az átlagos támogatottságuknak. A DK szavazói körében is különösen a fővárosiak, valamint a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya emelkedik ki, e csoportokban kétszer annyi híve van a pártnak, mint más társadalmi rétegekben.
Az együttműködési megállapodást kötött MSZP és az Együtt–PM szavazói kölcsönösen nyitottak egymás irányába, aminek három fontos összetevőjét láthatjuk. Az egyik az, hogy semmilyen elutasító választói magatartásnak nincsen nyoma – közölte az Ipsos.
Ennél többet jelent az – írták –, hogy a másodikként választandó pártok rangsorában az MSZP-seknek az Együtt–PM, utóbbiaknak a szocialisták jelentik az első számú tartalékot. Emellett mindkét táborban a saját vezetőjüket követően a másik párt frontembere a legnépszerűbb politikus. Az Együtt–PM táborában szeptemberben Bajnai Gordon 75-ös népszerűségi mutatóval rendelkezik, őt Mesterházy Attila követi 58 ponttal. Az MSZP hívei elnöküknek 76 pontot adnak, a második helyezett Bajnai Gordonnak 61-et.
Az MNO-nak nyilatkozó Fodor Csaba azt mondta, a Fidesz népszerűségi rekordja a kormánypárt pártpolitikai stratégiájának sikerét igazolja vissza. A Nézőpont Intézet elemzője ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Fidesz – a mostani Ipsos-felmérést megelőzően – már 85 hónapja állt a közvélemény-kutatások élén, egyedülálló rekordot felállítva a hazai politika történetében. A friss, szeptemberi eredmény tükrében ez immáron egy hónappal, 86 hónapra nőtt.
Az elemző szerint ennek hátterében az áll, hogy a baloldal jelenleg nem kínál egységes alternatívát a kormányzó Fidesszel szemben. Jól illusztrálja a helyzetet, hogy az egymással veszekedő baloldali pártok a 2010-es súlyos választási vereséget követően máig „nem tudtak felállni a padlóról”.
Megjegyezte ugyanakkor, kockázatot jelent a törzstábornak, ha számára előnyösnek tűnő támogatottsági adatokra hivatkozva elkényelmesedik. Ebben az esetben ugyanis minden látszólagos előny ellenére előfordulhat, hogy a személyi és intellektuális állományát tekintve változatlanul kormányzásképtelen baloldal 2014-ben nem várt, kellemetlen pillanatokat szerez az ország érdekeit szem előtt tartó jobboldali tábornak
