Az 1000 ember megkérdezésén alapuló, a felnőtt lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás adatai alapján nem változott számottevően a pártok támogatottsága a teljes népesség körében, míg a pártválasztók között csak a Fidesz–KDNP szavazótáborának kismértékű növekedése említhető meg. Ez azért jelentős, mert a kormánypártok támogatottsága 2011 nyara után idén szeptemberben lépte át újra az 50 százalékos határt.
A Tárki szerint a kormánypártok támogatottsága a teljes népesség körében az előző kutatáshoz képest statisztikai értelemben változatlan, hiszen akkor 26 százalékon, szeptemberben pedig 27 százalékon állt. Az MSZP esetében sem történt lényegi elmozdulás a legutóbbi 11 százalék és a szeptemberi 10 százalék között – írták.
Hangsúlyozták: a pártválasztók körében a Fidesz–KDNP népszerűsége kissé nőtt: 48-ról 52 százalékra, míg az MSZP támogatottsága változatlanul 20 százalék.
A bizonytalanok és a pártpreferenciájukat el nem árulók együttes aránya kismértékben emelkedett: 46 százalék után szeptemberben 49 százalék e csoport aránya.
Az előző hónaphoz képest ismét emelkedett a Fidesz népszerűsége – derül ki az Ipsos legfrissebb felméréséből.
Az Iránytű Intézet legfrissebb felméréséből kiderül, a kormánypártok a mandátumok több mint 70 százalékát megszereznék most.
A többi parlamenti párt támogatottsága is többnyire változatlan – közölte a Tárki. A Jobbik táborának aránya a teljes népesség körében 8 százalék, a pártválasztók között pedig 16 százalék. Az LMP szimpatizánsai a teljes népességen belül szeptemberben 1 százalékot, a pártválasztók között pedig 3 százalékot tesznek ki.
A közleményben kitértek arra is, hogy az Együtt–PM a teljes népességen belül 3 százalékon áll, míg a pártválasztók körében a legutóbbi 8 százalékhoz képest 6, a biztos szavazó pártválasztók körében 4 százalékon. A Demokratikus Koalíció támogatottsága a teljes népességen belül maradt 2 százalék, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 5 százalék.
Újra kétharmadot szerezne a Fidesz a HVG számára készített, szerdán megjelent Medián-elemzésen alapuló mandátumbecslés szerint. A minősített többség megakadályozásához az MSZP–Együtt duónak 2 százalékot, a többség elnyeréséhez 9 százalékot kellene ledolgoznia a hátrányából.
Az ellenzéki szavazóknak csak a kisebb része elégedett maradéktalanul azzal a megállapodással, amelyet az MSZP és az Együtt 2014–PM Szövetség kötött augusztus végén a külön listás indulásról és a „koordinált” jelöltállításról. A Medián 1200 állampolgár személyes megkérdezésével, szeptember 6-a és 10-e között végzett felmérése szerint a 2014-ben kormányváltást kívánó szavazópolgárok kevesebb mint negyede (23 százalék) vélekedett úgy, hogy ez a lehető legjobb megoldás, majdnem ugyanennyi válaszadó (22 százalék) szerint egyáltalán nem az, míg a relatív többség (41 százalék) azt mondta, hogy a megállapodás jó, de közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel jobb lett volna.
