Július nem az időközi választások kapcsán vonul majd be a politikai évkönyvekbe, mivel csupán két ilyen megmérettetésre került sor. Az előző hónapokban nem volt ritka, hogy tíznél is több településen járulhattak a szavazóhelyiségekhez a választók, ráadásul a politikai szempontból fontos, tízezer főnél népesebb településeken is ki kellett írni időközi voksolást. A voksolásokon természetesen a független jelöltek domináltak: egyetlen parlamenti vagy parlamenten kívüli párt sem szállt ringbe.
A Tolna megyei Páriban július 7-én voksoltak, amelyen 72,31 százalékos részvétel mellett, 58,49 százalékos eredménnyel választottak új településvezetőt. Az aktivitás meglehetősen magasnak mondható, főleg egy nyári hétvégéhez képest, ami világosan mutatja, hogy az emberek egyáltalán nincsenek annyira kiábrándulva a közügyekből, főleg ha a saját környezetükről van szó.
A független Kovácsné Fülöp Orsolyát választották meg polgármesternek július 21-én a Vas megyei Pornóapátiban. A 317 választásra jogosult közül 207-en adták le voksukat, ebből 204 volt érvényes, a választási részvétel 66 százalékos volt. Az érvényes szavazatok közül 104-et kapott a megválasztott Kovácsné Fülöp Orsolya, ellenfelére, Horváth Csabára 100 szavazat érkezett.
A júliusi választásokon így összességében 69,65 százalékos részvételt regisztrálhattunk, ami egy nyári hónaphoz képest nagyon magas aktivitásnak számít.
Egyáltalán nem meglepő, hogy az előbb említett településeken egyetlen jelentősebb párt sem szállt ringbe, mivel teljesen megszokott, hogy ezen a szinten a parlamenti erők nemigen jelennek meg. Mint azt a korábbi hónapokban láthattuk, a Fidesz–KDNP szokott elvétve elindulni a kis települések világában, az ellenzéki pártok közül pedig csak Jobbik próbálkozik. A balliberális erők gyakorlatilag teljesen kiszorultak erről a szintről, ami nem sok jót jelenthet számukra a közelgő országgyűlési választások előtt.
Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.
Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépniük a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014 vagy éppen a DK jelöltjeivel.
A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.
Kormánypárti és független jelöltek győzelmével zárultak a márciusi időközi önkormányzati választások. A Fidesz–KDNP számára a szentendrei és a dunakeszi siker bír a legnagyobb jelentőséggel, mivel utóbbi településen még növelni is tudták a 2010-es szavazóbázisukat. Az ellenzéki erők súlyos vereséget szenvedtek, így tovább folytatódhat a belháború a politikának azon a térfelén.
Rendkívül magas aktivitás mellett zajlottak le a februári időközi önkormányzati választások, amelyeken csak független jelöltek indultak, a parlamenti pártok nem rúgtak labdába. A korábbi évekkel szemben egy sikeres népszavazást is lebonyolítottak a Fejér megyei Óbarokon, Pázmándon pedig kiderült, hogy durva lejáratókampánnyal semmire sem lehet menni.
Szintén a független jelöltek uralták a januári időközi önkormányzati választásokat. A baloldaliak újabb pofonokba szaladtak bele, míg a kormánypártok egy olyan településen győztek, ahol korábban nem sok babér termett nekik. Gyömrőn egy érvénytelen népszavazást is lebonyolítottak.
