Kormánypárti győzelemmel zárult a vasárnapi váci 2-es számú körzetben tartott időközi önkormányzati választás, így a Duna-parti városban továbbra is megmaradt a stabil jobbközép többség. A Fidesz–KDNP sikere egyértelműen megtörte a balliberális oldal eufóriáját, amely a nyírbátori és a szigetszentmiklósi voksolás után alakult ki a körükben. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi két esetben masszív baloldali körzetekben szenvedett vereséget a kormánypárt, így azok jelentőségét érdemes a helyén kezelni.
A váci 2-es számú körzetet lefedő szavazókörök a korábbi évtizedekben stabil jobboldali támogatottságot mutattak, csupán a 2002-es és a 2006-os parlamenti választásokon ért az MSZP a Fidesz közelébe, de valódi előretörést akkor sem értek el.
Most, szeptember 8-án a Fidesz–KDNP jelöltje 43,39, az MSZP–DK 35,59, míg a Jobbik 6,21 százalékot ért el, a független aspiránsok együttesen 14,8 százalékot tudhattak magukénak. 2010-ben a Fidesz győzött a szavazatok 34,57 százalékával, a KDNP 27,06, az MSZP 24,98, a Jobbik 6,73, míg az LMP 3,08 százalékot ért el, így akkor a pártok a voksok 96,4 százalékát szerezték meg.
A mostani voksolás egyik szembetűnő jelensége a független jelöltek megerősödése, az MSZP–DK javulása elsőre nézve valóban jelentős többletnek tűnik, de az MSZP 2010-es megyei listás szavazatarányához (28,98 százalék) mérten már nem akkora elmozdulás. A Fidesz javított a korábbi eredményén, amit a KDNP-vel való összefogásnak is köszönhet, míg a Jobbik támogatottsága gyakorlatilag stagnált. A körzet összességében megőrizte a stabil jobboldali jellegét, ráadásul háromévnyi kormányzati periódus után nem omlott össze a Fidesz–KDNP bázisa, míg a Gyurcsány–Mesterházy-szövetség nem tudott új szavazói tömegeket megszólítani.
A váci választás értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy a városban hosszú ideje belharcok jellemzik a jobbközép pártok viszonyait. 2010-ben a Fidesz és a KDNP külön indult, ami kiváló esélyt teremtett az MSZP számára, de ezzel akkor nem tudtak élni. A mostani voksoláson is indult egy Fideszből kilépett politikus, aki közel 10 százalékos eredményével komoly szeletet hasított ki a jobboldali szavazótáborból. Mindenképpen figyelmeztető jel a jobbközép erők számára, hogy a megosztottság nem vezet sikerre, így a mostani siker értéke ennek fényében még jobb eredménynek számít.