Kormánypárti győzelemmel zárult a vasárnapi váci 2-es számú körzetben tartott időközi önkormányzati választás, így a Duna-parti városban továbbra is megmaradt a stabil jobbközép többség. A Fidesz–KDNP sikere egyértelműen megtörte a balliberális oldal eufóriáját, amely a nyírbátori és a szigetszentmiklósi voksolás után alakult ki a körükben. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi két esetben masszív baloldali körzetekben szenvedett vereséget a kormánypárt, így azok jelentőségét érdemes a helyén kezelni.
A váci 2-es számú körzetet lefedő szavazókörök a korábbi évtizedekben stabil jobboldali támogatottságot mutattak, csupán a 2002-es és a 2006-os parlamenti választásokon ért az MSZP a Fidesz közelébe, de valódi előretörést akkor sem értek el.
Most, szeptember 8-án a Fidesz–KDNP jelöltje 43,39, az MSZP–DK 35,59, míg a Jobbik 6,21 százalékot ért el, a független aspiránsok együttesen 14,8 százalékot tudhattak magukénak. 2010-ben a Fidesz győzött a szavazatok 34,57 százalékával, a KDNP 27,06, az MSZP 24,98, a Jobbik 6,73, míg az LMP 3,08 százalékot ért el, így akkor a pártok a voksok 96,4 százalékát szerezték meg.
A mostani voksolás egyik szembetűnő jelensége a független jelöltek megerősödése, az MSZP–DK javulása elsőre nézve valóban jelentős többletnek tűnik, de az MSZP 2010-es megyei listás szavazatarányához (28,98 százalék) mérten már nem akkora elmozdulás. A Fidesz javított a korábbi eredményén, amit a KDNP-vel való összefogásnak is köszönhet, míg a Jobbik támogatottsága gyakorlatilag stagnált. A körzet összességében megőrizte a stabil jobboldali jellegét, ráadásul háromévnyi kormányzati periódus után nem omlott össze a Fidesz–KDNP bázisa, míg a Gyurcsány–Mesterházy-szövetség nem tudott új szavazói tömegeket megszólítani.
A váci választás értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy a városban hosszú ideje belharcok jellemzik a jobbközép pártok viszonyait. 2010-ben a Fidesz és a KDNP külön indult, ami kiváló esélyt teremtett az MSZP számára, de ezzel akkor nem tudtak élni. A mostani voksoláson is indult egy Fideszből kilépett politikus, aki közel 10 százalékos eredményével komoly szeletet hasított ki a jobboldali szavazótáborból. Mindenképpen figyelmeztető jel a jobbközép erők számára, hogy a megosztottság nem vezet sikerre, így a mostani siker értéke ennek fényében még jobb eredménynek számít.
Az időközi választásokat természetesen mindig a helyén kell kezelni, de a közelgő 2014-es választás miatt ezek jelentősége egyre nagyobb szerepet tölt be a pártok kommunikációjában. Az ellenzék az utóbbi hetekben joggal örülhetett a nyírbátori és a szigetszentmiklósi sikereinek, így a kormánypártok számára nagyon jól jött a mostani győzelem, amivel megtörték a balliberálisok egyre nagyobb önbizalmát. Szeptember 22-én Baján, majd novemberben Békéscsabán és Kerepesen tartanak időközi megméretéseket, amelyek jelentősége az országgyűlési választások közelsége miatt még nagyobb lesz.
Egy időközi választásból nem érdemes messzemenő következtetést levonni, ugyanakkor ebben az évben 99 zajlott le, amelyből már kirajzolódnak a trendek – jelentette ki Lánczi Tamás, a Századvég Alapítvány vezető elemzője az M1 Ma reggel című műsorban. Mint mondta, 15 választáson nyert a Fidesz, 2 esetben az MSZP és 1 esetben a Jobbik jelöltje, az összes többiben függetlenek. Ezeket az időközi választásokat zömmel a Fidesz jelöltje szokta megnyerni – fogalmazott az elemző. A szigetszentmiklósi választási eredmény ritka kivétel volt, ami annak volt köszönhető, hogy egy alapvetően baloldali karakterisztikájú körzetről van szó. Vácott könnyű helyzetben voltak a kormánypártok – tette hozzá az elemző.
2013-ban a tízezer főnél népesebb településeken a balliberálisok sorban szenvedték el a vereségeket. Szentendrén a város korábbi MSZP-s polgármesterét indították, de így is vesztettek, Dunakeszin pedig a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 és a Jobbik jelöltje is megelőzte őket. Monoron az MSZP még a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalícióval is összefogott, de ott is az utolsó helyen végzett. Április 21-én Barcson a szocik már el sem indultak, így a Fidesznek az egységes ellenzéki jelöltként induló Jobbikkal kellett szembenéznie, és végül simán győzött a kormánypárt. Az évtizedekig baloldali bástyának számító Komlón elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP május 12-én, mivel a Fidesz–KDNP által támogatott Lungo Drom-os jelölt több mint 55 százalékot szerzett, míg a szocialisták éppen csak átlépték a 30-at.
Berettyóújfaluban május 12-én szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A radikális jobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, 2010-ben viszont még 22,5 százalékot szerzett. Solymáron júniusban az MSZP el sem indult, a Fidesz–KDNP jelöltje 50 százalék fölött szerepelt. Nyírbátorban augusztus 11-én a független Baracsi Balázs János 371 vokssal diadalmaskodott (Veres János, a szocialista párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke az MTI-nek aznap azt mondta, hogy a mandátumot elnyerő Baracsi Balázs János függetlenként indult ugyan, de az MSZP a jelölt támogatását a szórólapokon is egyértelművé tette.), Barna Gábor, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltje 174, a jobbikos Virágné Fazekas Adrienn pedig 103 voksot szerzett. Szigetszentmiklóson szeptember 1-jén az MSZP–Együtt–PM–DK közös jelöltje diadalmaskodott egy stabil baloldali bázissal rendelkező választókerületben.
