A szigetszentmiklósi megmérettetést követően újabb 10 ezer főnél népesebb településen tartanak vasárnap időközi önkormányzati választást. Vácon a kettes számú választókerületben a korábbi fideszes képviselő halála miatt kellett kiírni voksolást. A körzet a Duna-parti város belvárosának a déli és középső részét fedi le. 2010-ben a városban a Fidesz és a KDNP külön indult egymással szemben, így a 2-es választókerületben is megoszlottak a jobboldali voksok. Mindezek ellenére a Fidesz győzött a szavazatok 34,57 százalékával, a KDNP 27,06, az MSZP 24,98, a Jobbik pedig 6,73 százalékot ért el.
Szeptember 8-án hatan szállnak ringbe a mandátum megszerzéséért: Homokiné Garancz Henrietta (Jobbik), Kiss István (független), Kovács Ágnes (Fidesz–KDNP), Oberkamp Péter (független), Terényi Attila (MSZP–Demokratikus Koalíció) és Zsoldos Mihály (független). A kormánypártok összefogása mindenképpen a jobbközép erőket segíti, míg a Mesterházy–Gyurcsány-szövetség létrejötte a balliberális ellenzék erejét fokozza. A szeptember 1-jei szigetszentmiklósi sikert követően a baloldal minden bizonnyal folytatná győzelmi sorozatát, de most lényegesen nehezebb dolga lesz, mint egy hete.
A Valasztas.hu segítségével sikerült a választókerület korábbi eredményeit felmérni, így az esélyeket illetően lényegesen átfogóbb kép áll rendelkezésünkre, mint azokban a körzetekben, ahol az átalakítások szavazóköri szinten teljesen követhetetlenek. A 2010-es megyei listás választásokat a Fidesz–KDNP nyerte a szavazatok 59,34 százalékával, az MSZP 28,98. míg a Jobbik 11,68 százalékot ért el. Jól látszik, hogy mind a kormánypártok, mind a szocialisták országos átlaguk fölött szerepeltek. A három évvel ezelőtti országgyűlési voksoláson a Fidesz–KDNP 54,05, az MSZP 21,08, a Jobbik 13,74, míg az LMP 6,87 százalékot összesített. Ismételten országos eredményénél jobban szerepelt a Fidesz–KDNP és az MSZP, míg a Jobbik és az LMP az alatt.
A 2009-es európai parlamenti választáson a Fidesz–KDNP 57,61 százalékos eredményével közel 40 százalékkal előzte meg a szocialistákat, akik 20 százalék alatt szerepeltek. A 2006-os országgyűlési választáson az országos trendhez hasonlóan ebben a választókerületben is kiélezett eredmény született, de itt a Fidesz–KDNP nyert a szavazatok 44,44 százalékával. Az MSZP 39,21, az SZDSZ 6,45, míg az MDF 5,49 százalékot ért el.
A 2004-es európai parlamenti választás a Fidesz magabiztos győzelmét hozta. A 2002-es parlamenti választáson a Fidesz–MDF-szövetség 41,94, az MSZP 38,33, a MIÉP 7,5, míg az SZDSZ 5,94 százalékot ért el, ami szintén ellentétes volt az akkori országos tendenciákkal. 1998-ban az országgyűlési voksoláson a Fidesz 33,19, az MSZP 27,51, a MIÉP 9,68, az SZDSZ 6,38 százalékot ért el, így a jobboldali fölény akkor is eléggé nyilvánvaló volt a váci belvárosi választókerületben.
Az 1998 óta felrajzolt kép alapján egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a választókerület alapvetően jobboldali irányultságú, de fellegvárnak nem lehet mondani, mivel azokon a választásokon, amikor országosan győzött a baloldal, akkor ebben a körzetben is éles volt a verseny. A szocialisták a mélypontjukat a 2009-es EP-választáson érték el, és azóta folyamatosan erősödnek, amire érdemes odafigyelnie a mostani kormánypártoknak is.
A mostani választást a három független jelölt is alaposan megkeverheti, mivel helyi ismertségük révén akár a párthovatartozásokat is felülírhatják, de erről majd csak a voksolás után lehet beszélni. Mindenképpen nagy meglepetésnek számítana, ha az MSZP–DK közös jelöltjének sikerülne megszereznie az első helyet, ami a korábbi évtizedek trendjeinek a felülírását jelentené, és nagyon komoly figyelmeztetés lenne a kormánypártok számára is, ha egy feléjük húzó körzetben kapnának ki. Annyi biztos, hogy szeptember 8-án este már okosabbak leszünk.
2013-ban a tízezer főnél népesebb településeken a balliberálisok sorban szenvedték el a vereségeket. Szentendrén a város korábbi MSZP-s polgármesterét indították, de így is vesztettek, Dunakeszin pedig a Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 és a Jobbik jelöltje is megelőzte őket. Monoron az MSZP még a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalícióval is összefogott, de ott is az utolsó helyen végzett. Április 21-én Barcson a szocik már el sem indultak, így a Fidesznek az egységes ellenzéki jelöltként induló Jobbikkal kellett szembenéznie, és végül simán győzött a kormánypárt. Az évtizedekig baloldali bástyának számító Komlón elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP május 12-én, mivel a Fidesz–KDNP által támogatott Lungo Drom-os jelölt több mint 55 százalékot szerzett, míg a szocialisták éppen csak átlépték a 30-at.
Berettyóújfaluban május 12-én szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A radikális jobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, 2010-ben viszont még 22,5 százalékot szerzett. Solymáron júniusban az MSZP el sem indult, a Fidesz–KDNP jelöltje 50 százalék fölött szerepelt. Nyírbátorban augusztus 11-én a független Baracsi Balázs János 371 vokssal diadalmaskodott, Barna Gábor, a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltje 174, a jobbikos Virágné Fazekas Adrienn pedig 103 voksot szerzett. Szigetszentmiklóson szeptember 1-jén az MSZP–Együtt–PM–DK közös jelöltje diadalmaskodott egy stabil baloldali bázissal rendelkező választókerületben.
