Miért menekültek el Bajnaiék?

Novemberben a Fidesz–KDNP és a Jobbik örülhetett az időközi választások végeredménye miatt.

Novemberben meglehetősen eseménydúsan teltek az időközi önkormányzati választások, mivel több tízezer főnél népesebb településen is voksolhattak az arra jogosultak. Békéscsabán, Kerepesen és Fóton is ringbe szálltak a pártok, így némileg képet kaphattunk arról, hogy ezeken a helyeken éppen milyen támogatottságnak örvendenek ezen alakulatok. Az utóbbi helyen végül bírósági döntés értelmében az egész választási folyamatot meg kell majd ismételni, ennek ellenére elemzésünkben szerepelni fog ez a voksolás.

A múlt hónapban összesen nyolc időközi választást tartottak, ebből kettő ugyanazon a településen volt, mivel Fóton polgármestert, és önkormányzati képviselőt is választottak az 1-es számú választókerületben. A legnagyobb arányban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzséron (66,01 százalék), míg a legkisebb aktivitás a békéscsabai voksoláson (20,7 százalék) volt. Összességében 33 334 fő élhetett volna az állampolgári jogával, amiből 11 265-en jelentek meg. Ez 33,79 százalékos részvételi aránynak felelt meg, ami viszonylag alacsonynak mondható a korábbi hónapokhoz képest.

Békéscsabán lehetősége lett volna a balliberális ellenzéki pártoknak, hogy közös jelölttel fussanak neki a megmérettetésnek, de a Párbeszéd Magyarország hibája miatt végül a Fidesz–KDNP-nek egy független, valamint LMP-s és jobbikos jelölttel kellett szembenéznie. A voksolás nagy meglepetése az lett, hogy a független jelölt legyőzte a két kisebb parlamenti alakulatot, valamint hogy a Jobbik csupán a negyedik helyet szerezte meg egy kelet-magyarországi városban.

A tuzséri voksolásabból a szempontból számított érdekesnek, hogy több mint 60 százalékos részvétel mellett tudta a helyi független jelölteket maga mögé utasítani a Jobbik aspiránsa. Messzemenő következtetéseket ebből sem szabad levonni, de az jól látszik, hogy a választási részvétel emelkedésével párhuzamosan a Jobbiknak még lehetnek tartalékai.

Kerepesen úgy tűnt egy ideig, hogy ringbe száll a Bajnai-párt, de ki tudja, miért, a választások előtt két nappal az alakulat visszalépett, így végül nem tudhattuk meg, hogy a volt miniszterelnök alakulatának mekkora a támogatottsága egy Budapest környéki településen. Fóton a korábbi fideszes polgármester lemondása miatt kellett ismét az urnákhoz járulni, ahol a kormánypártok nem indítottak jelöltet, míg a baloldalon összeállt a Gyurcsány–Bajnai–Mesterházy-szövetség és a Fodor-párt is önállóan indult.

A polgármester-választást végül a balliberális egységfront nyerte a szavazatok 25 százalékával, ami fölényes diadalnak egyáltalán nem nevezhető, míg az 1-es számú választókerületben tartott megmérettetésen egy független politikus nyert. Fodorék jelöltje több mint 13 százalékot ért el. A választás ennek ellenére nem ért véget itt, mivel kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a november 24-én tartott fóti időközi önkormányzati polgármester- és képviselő-választást a Budapest Környéki Törvényszék december 1-jei jogerős döntése értelmében.

A fóti választási bizottság december 2-án úgy döntött, hogy a névjegyzék összeállításától kezdve a jelöltállításon át az ajánlószelvények gyűjtéséig és a szavazásig a teljes időközi választási eljárást meg kell ismételni a bíróság döntése értelmében.

Összességében novemberről elmondható, hogy az ellenzéki pártok és a Fidesz–KDNP versenye döntetlenre végződött. A független jelöltek továbbra is dominálták a kis településeket. A balliberális tábor Fóton korán örült, mivel a bíróság döntése értelmében a teljes választási folyamatot meg kell majd ismételni, míg Bajnaiék az utolsó pillanatban ismételten elmenekültek az emberek véleménye elől azzal, hogy Kerepesen visszalépett a jelöltjük.

A független jelöltek elsöprő fölényét hozták az októberben tartott időközi önkormányzati választások. A parlamenti erők közül egy sem mérette meg magát, a Fidesz–KDNP egy polgármesteri posztot vesztett 2010-hez képest.

A kormánypártok sikerével zárultak a szeptemberi–októberi időközi választások, ezzel sikerült megtörni a balliberális ellenzék lendületét, mivel szigetszentmiklósi győzelmüket követően már a 2014-es sikerüket is elkönyvelték.

A független jelöltek uralták az augusztusi időközi önkormányzati választásokat, a szocialisták a logójukat sem merték rátenni a szavazólapra egy baloldali fellegvárban. Budapesten a Margitsziget kapcsán a XIII. kerület vezetése „paródiát csinált a demokráciából”.

A júliusban tartott időközi választásokon csupán független jelöltek szálltak ringbe, bár csak két kisebb településen járulhattak az urnákhoz a választók. A voksolások közel 70 százalékos részvételi arányt hoztak, ami azt mutatja, hogy ha helyi ügyekről van szó, az emberek egyáltalán nem nevezhetők fásultnak.

Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.

Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépniük a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014, vagy éppen a DK jelöltjeivel.

A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.

Kormánypárti és független jelöltek győzelmével zárultak a márciusi időközi önkormányzati választások. A Fidesz–KDNP számára a szentendrei és a dunakeszi siker bír a legnagyobb jelentőséggel, mivel utóbbi településen még növelni is tudták a 2010-es szavazóbázisukat. Az ellenzéki erők súlyos vereséget szenvedtek, így tovább folytatódhat a belháború a politikának azon a térfelén.

Rendkívül magas aktivitás mellett zajlottak le a februári időközi helyhatósági választások, amelyeken csak független jelöltek indultak, a parlamenti pártok nem rúgtak labdába. A korábbi évekkel szemben egy sikeres népszavazást is lebonyolítottak a Fejér megyei Óbarokon, Pázmándon pedig kiderült, hogy durva lejáratókampánnyal semmire sem lehet menni.

Szintén a független jelöltek uralták a januári időközi önkormányzati választásokat. A baloldaliak újabb pofonokba szaladtak bele, míg a kormánypártok egy olyan településen győztek, ahol korábban nem sok babér termett nekik. Gyömrőn egy érvénytelen népszavazást is lebonyolítottak.