Októberben öt időközi önkormányzati választást tartottak, de ezek közül a bajai megismételt voksolással ebben az összegzésben nem foglalkozunk, mivel egy másik cikkben erre már sort kerítettünk. A múlt hónapban a kisebb településeken tartott megmérettetéseken egyetlen, pártok által támogatott jelölt sem indult, ami megegyezik a korábbi hónapokban megfigyelt tendenciával.
Az előző havi időközi voksolásokon összesen 4377 fő élhetett volna az állampolgári jogával, ebből 2059 fő jelent meg a szavazóhelyiségekben, ami 47,04 százalékos részvételnek felelt meg. A legnagyobb arányban Sárokon (69,09 százalék), míg a legkisebb arányban Zalalövőn (42,13 százalék) szavaztak. Ezek az értékek egyértelműen azt mutatják, hogy az emberek egyáltalán nem fordultak el a politikától, és egy helyi ügy is megmozgatja őket.
A versenyhelyzetet jól mutatja, hogy most egyetlen településen sem fordult elő, hogy csak egy jelölt indult volna, így például Sárokon és Zalalövőn is öten próbálták megszerezni a polgármesteri széket. Csarodán, ahol csak ketten indultak, született a legnagyobb arányú győzelem: Hézser Ákos Pálné a voksok 81,59 százalékával diadalmaskodott.
Az ellenzéki pártok ezeken a kistelepüléseken tartott időközi választásokon sem indultak, ami teljes mértékben jellemző rájuk ebben a kormányzati ciklusban. Ez többek között azt mutatja, hogy bár egy 10 ezer főnél népesebb településen általában el szoktak, és tudnak indulni, de a kisvárosok és falvak világában, úgy tűnik, nincsen elég emberük arra, hogy egy ilyen kampányt végigvigyenek.
A Fidesz–KDNP számára sem kedvező, hogy míg a 2010-es önkormányzati választáson három olyan településen is volt jelöltjük, ahol most októberben voksoltak, addig most egyben sem. Csarodán ráadásul három évvel ezelőtt a jelöltjüket 100 százalékos eredménnyel választották meg. Bár tudvalévő, hogy a falvak világában a személyes ismertségnek lényegesen nagyobb vonzó-, vagy éppen taszítóereje van, mint a pártlogóknak, de figyelemre méltó, hogy a kormánypártok most nem indítottak jelölteket.
Októberben is a független jelöltek dominanciáját láthattuk az időközi önkormányzati választásokon, amelyekre minden bizonnyal az is rányomta a bélyegét, hogy a következő országos helyhatósági megmérettetés csupán egy év múlva lesz. A parlamenti és az azon kívüli erők a múlt hónapban sem mérettették meg magukat ezeken a voksolásokon, amely nagyrészt annak tudható be, hogy nem rendelkeznek megfelelő ismertségű helyi személyekkel.
A független jelöltek uralták az augusztusi időközi önkormányzati választásokat, a szocialisták a logójukat sem merték rátenni a szavazólapra egy baloldali fellegvárban. Budapesten a Margitsziget kapcsán a XIII. kerület vezetése „paródiát csinált a demokráciából”.
A júliusban tartott időközi választásokon csupán független jelöltek szálltak ringbe, bár csak két kisebb településen járulhattak az urnákhoz a választók. A voksolások közel 70 százalékos részvételi arányt hoztak, ami azt mutatja, hogy ha helyi ügyekről van szó, az emberek egyáltalán nem nevezhetők fásultnak.
Júniusban sem rúgtak labdába a balliberális ellenzéki pártok az időközi önkormányzati választásokon. A Fidesz–KDNP szövetség egy tízezer fő fölötti településen diadalmaskodott, a Jobbik pedig egy Budapest környéki városban végzett az első helyen.
Májusban is súlyos vereségbe futott bele a balliberális ellenzék az időközi önkormányzati választásokon, ráadásul a stabil baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón éppen csak sikerült átlépniük a 30 százalékot. A kistelepüléseken még mutatóban sem lehetett találkozni az MSZP, az Együtt 2014, vagy éppen a DK jelöltjeivel.
A függetlenek és a Fidesz–KDNP jelöltjeinek fölényével zárultak az áprilisi időközi önkormányzati választások, amelyeken a szocialisták csupán annak örülhettek, hogy összesítésben megelőzték a Jobbikot. A kormánypártok iránti bizalom meglétét jól mutatja, hogy azokon a voksolásokon is az első helyen végeztek, amelyeken a részvételi arány jóval 50 százalék fölött volt.
Kormánypárti és független jelöltek győzelmével zárultak a márciusi időközi önkormányzati választások. A Fidesz–KDNP számára a szentendrei és a dunakeszi siker bír a legnagyobb jelentőséggel, mivel utóbbi településen még növelni is tudták a 2010-es szavazóbázisukat. Az ellenzéki erők súlyos vereséget szenvedtek, így tovább folytatódhat a belháború a politikának azon a térfelén.
Rendkívül magas aktivitás mellett zajlottak le a februári időközi helyhatósági választások, amelyeken csak független jelöltek indultak, a parlamenti pártok nem rúgtak labdába. A korábbi évekkel szemben egy sikeres népszavazást is lebonyolítottak a Fejér megyei Óbarokon, Pázmándon pedig kiderült, hogy durva lejáratókampánnyal semmire sem lehet menni.
Szintén a független jelöltek uralták a januári időközi önkormányzati választásokat. A baloldaliak újabb pofonokba szaladtak bele, míg a kormánypártok egy olyan településen győztek, ahol korábban nem sok babér termett nekik. Gyömrőn egy érvénytelen népszavazást is lebonyolítottak.
